Hock János

A Múltunk wikiből
Devecser, 1859. december 31. – Budapest, 1936. október 10.
katolikus plébános, politikus és író,
a tiszavirág életű Magyar Nemzeti Tanács elnöke
Wikipédia
Janos-hock-consejo-nacional-hungría--outlawsdiary00tormuoft

Pölöskei Ferenc

A Justh-párt új orientációja és a baloldal szövetkezése

Mindezt azonban Justh Gyula, akinek oly nagy szerepe volt a baloldali irányzatok szövetségének megalapozásában, már nem érhette meg. 1917 októberében bekövetkezett halála megakadályozta abban, hogy a világháború utolsó éveiben tevékenyen részt vegyen a reakció és a progresszió közti, egyre hevesebbé váló összecsapásokban. Nem volt forradalmár, céljai nem terjeszkedtek ki a polgári demokratikus forradalom több alapkérdésére, de fokozatosan bővültek és túlhaladták a liberalizmust. A kormányzati rendszerrel szembeni elszántsága, a szociáldemokrata párttal és a polgári radikálisokkal együtt folytatott harca a demokrácia irányába mutatott. Emiatt válhatott egy „bomló korszak bomlasztójává és hősévé”, és egyben a polgári demokratikus forradalom előkészítőjévé. Temetésén szinte az egész magyar progresszió vezérkara részt vett. Hock János, Kunfi Zsigmond, Nagy György mondták a búcsúbeszédeket. A Népszava kiemelte: „Szokatlan jelenség volt, hogy egy polgári politikus ravatalánál és sírjánál ott állottak a proletárképviselők.”[1]

Galántai József

A Károlyi-párt megalakulása

A háborúban és a tömeghangulatban bekövetkezett fordulat erősen hatott a függetlenségi párt baloldalára is. Károlyi Mihály és közvetlen környezete – Batthyány Tivadar, Holló Lajos, Lovászy Márton, Justh Gyula, Hock János – úgy látták, írja emlékirataiban Károlyi, hogy „elérkezett a perc, amikor németellenes politikánkkal demonstrálnunk kell, és meg kell mutatnunk a külföldnek, hogy van Magyarországon egy párt, amely kész a németekkel szakítani, különbékét kötni és az antant felé tájékozódni”.[2]

A kormányválság és a felül levők tehetetlensége

A képviselőház október 16-i ülésén Károlyi éles hangon követelte a kormány átadását azoknak, akik a bel- és külpolitikában új orientációt követhetnek, elszakadnak Németországtól, és az elveszett háború után még megmenthetik a békét. A párt felirati javaslatát Hock János olvasta fel: nevezzen ki az uralkodó új kormányt, amely megvalósítja az önálló Magyarországot, hazarendeli az ország védelmére a külföldön levő magyar katonaságot, haladéktalanul megindítja a béketárgyalásokat, ezeken saját külügyminiszterrel képviselteti magát és megvédi az ország területi integritását. Az új kormány valósítsa meg a demokratikus szabadságjogokat, kezdeményezzen a népet birtokhoz juttató földbirtokpolitikát, és Wilson szellemében rendezze a nemzetiségi kérdést, biztosítva az anyanyelv szabad használatát.

Siklós András

A kormányzati válság kiújulása. A tömegmozgalom fellendülése.

A Magyar Nemzeti Tanács néhány nappal megalakulása után szakosztályokat hozott létre, és Károlyi elnökletével 20 tagú Intéző Bizottságot alakított, melynek névsorát az újságok október 30-án tették közzé. Az Intéző Bizottságban a Károlyi-pártot Károlyi Mihály, Ábrahám Dezső, Batthyány Tivadar, Hock János, Jánosi Zoltán, Lovászy Márton, a szociáldemokrata pártot Böhm Vilmos, Garami Ernő, Garbai Sándor, Kunfi Zsigmond, Weltner Jakab, a polgári radikálisokat Bíró Lajos, Jászi Oszkár, Purjesz Lajos, Szende Pál képviselték.

A forradalom győzelme

A kormány tagjai új esküt tesznek, most már a Nemzeti Tanácsnak, Hock János kezébe, aki a tanács elnöki tisztét Károlyitól átveszi.

Magyarország: népköztársaság

A köztársaság ünnepélyes proklamálására november 16-án került sor. A képviselőház és a főrendiház ezen a napon még egy rövid, utolsó ülést tartott. A képviselőház kimondta feloszlását, a főrendiház e döntést tudomásul véve és erre hivatkozva „tanácskozásait berekesztette”. A Nagy Nemzeti Tanács az Országház zsúfolásig megtelt kupolacsarnokában ezt követően jóváhagyta a köztársaság létrejöttét bejelentő határozati javaslatot, amit Hock János, a Nemzeti Tanács elnöke terjesztett elő, és az ülés jegyzője, Nagy György olvasott fel.

E határozat (1918. évi I. néptörvény) a köztársaság proklamálása mellett kimondta a képviselőház és a főrendiház megszüntetését; az állami főhatalomnak a Károlyi elnöklete alatt álló kormányra való átruházását; utasítást adott azonnali néptörvények alkotására:

  1. az általános, titkos, egyenlő, közvetlen és nőkre is kiterjedő választójogról;
  2. a sajtószabadságról;
  3. az esküdtbíráskodásról;
  4. az egyesülési és gyülekezési szabadságról;
  5. a földműves nép földhöz juttatásáról.

Erdély és a magyarországi románok

A Román Nemzeti Tanács egyik első ténykedése abban állt, hogy november 1-én a Magyar Nemzeti Tanáccsal és a szászok képviselőjével közös felhívást adott ki. A proklamáció, melyet a két nemzeti tanács és a szász országgyűlési képviselők megbízásából Teodor Mihali, Hock János és Wilhelm Melzer írt alá, a román, a magyar és a szász nemzet fiait együttes fellépésre, a belső rend, a „személy- és vagyonbiztonság” közös védelmére szólította fel.

Lábjegyzetek

  1. Justh Gyula utolsó útja. Népszava, 1917. október 13.
  2. Képviselőházi Napló 1910–1915. XXX. Budapest, 1917. 129.