Holics

A Múltunk wikiből

szlovákul Holíč, németül Holitsch, korábban Weisskirchen

város Szlovákiában a nagyszombati kerület sakolcai járásában
Wikipédia
Holics címere
1645
július 27. I. Rákóczi György holicsi táborában eredményesen lezárulnak a béketárgyalások. (A Korona minden alattvalójának vallásgyakorlata szabad, a templomok használatával együtt, a parasztok vallásgyakorlatát sem szabad háborgatni. Az 1638. évi országgyűlésen visszakövetelt protestáns templomok ügyében a következő országgyűlésnek kell döntenie. A békét is a következő országgyűlésnek kell törvénybe foglalnia. Egy sor nem vallásügyi tételt a következő országgyűlésre utal. A király három hónapon belül hirdessen országgyűlést. A fejedelem személyes kielégítéseként életére megkapja a Bethlen Gábor kezén volt hét felső-magyarországi vármegyét.)

R. Várkonyi Ágnes

A majorsági gazdálkodás változásai

Juh- és fejőstehén-tenyésztésre vall Czobor Bálint utasítása holicsi majorosa részére.

Heckenast Gusztáv

Magyarország ipara a szatmári béke utáni fél évszázadban

Ugyancsak főúri manufaktúráknak tekintendők Ferenc lotharingiai herceg, Mária Terézia férje, vállalkozásai: a holicsi és az annál sokkal jelentősebb sassini kartonmanufaktúra (1736–1849), valamint a holicsi majolikaedény-manufaktúra (1743–1825).

Üveg- és kerámiaipar

A kerámiaiparban a 18. század második felében is az úttörő, 1743-ban Lotharingiai Ferenc által alapított, most is a császári család tulajdonát képező holicsi fajansz- és majolika-manufaktúra volt a legjelentősebb. Összbirodalmi piacra termelt. Valamennyi később létesült magyarországi kerámiai üzem vezetője itt nyerte szakmai és művészi kiképzését. Ugyancsak főúri alapítás volt Esterházy József gróf 1756 óta működő tatai manufaktúrája, amely az 1780-as években Schlögl János vezetése alatt virágzott fel. Schlögl tőkéjével alapította meg 1785-ben sógora, Kuny Domokos fajansz- és kőedény-manufaktúráját Budán. Kuny érdeme, hogy felismerte a divatváltozással jelentkező új polgári igényeket, és igyekezett őket tartós használati edényekkel kielégíteni. A Kishont megyei Pongyelokon egy fajanszkedvelő földesúr, Róth Ferenc kapitány létesített holicsi munkások segítségével 1772-ben manufaktúrát, amely a század végéig virágzott, s 1811 táján szűnt meg. Manufaktúraalapítási kísérletekről tudunk még 1780-ban Kassán, 1787-ben Eperjesen. Az iparág művészi jellege teszi érthetővé, hogy a holicsi manufaktúrának konkurenciát támaszthatott a habán eredetű stomfai kézműves telep.

Tőkés, kézműves és munkás a magyarországi manufaktúra-korszak első szakaszában

Az uralkodócsalád vállalkozásai, Lotharingiai Ferenc sassini és holicsi manufaktúrája, Mária Krisztina főhercegnő mosoni üzeme, a dinasztia magánvagyonából merítették tőkéjüket, ami részben feudális eredetre, részben a németalföldi bankházakkal fennálló, nem mindig tisztázható kapcsolatokra mutat.

Mérei Gyula

A tőkés ipar

Nagy választékban és jelentős mennyiségben azonban csak az ország ekkor legnagyobb textilüzeme, a Puthon János Keresztély bécsi nagykereskedő által még a 18. század ötvenes éveiben létesített sasvári (Pozsony megye) manufaktúra állított elő nyomott kartont. Fonókörzete 1790 és 1815 között Sasvár és Holics körül egész sor falura kiterjedt, ahol az üzem adta pamutból fontak nyersfonalat.

Irodalom