Hollósy Simon

A Múltunk wikiből
Máramarossziget, 1857. február 2. – Técső, 1918. május 8.
festő, iskolaalapító
Wikipédia
Hollósy Simon önarcképe, olaj-vászon, 1916
1885.
A szegedi közúti Tisza-hidat és a barcsi Dráva-hidat átadják a forgalomnak.
Schenek István és Farbaky István akkumulátora.
A brassói állami középipariskola létesítése.
Megalakul az Országos Magyar Iparművészeti Társulat és a Magyarországi Tót Közművelődési Társulat.
Munkácsi Bernát nyelvészeti és néprajzi gyűjtőútja a votjákok és a csuvasok között.
Justh Zsigmond: Ádám című regénye.
Hollósy Simon: Tengerihántás című festménye.

Vörös Károly

A kultúra új jelenségei

A művelt értelmiségi polgár szakítása ez az akadémizmus ünnepélyes köntösében vagy ízetlen életképeiben jelentkező nagy szavakkal, vagy olcsó humorral, egy mélyebb, szociális töltésű emberség és ennek valóban festői ábrázolása jegyében. A magyar képzőművészet részéről az ennek egyes vonásait már felhasználó reagálások (Mészöly) után az első teljes értékű, és tovább is mutató választ a Münchenben festészeti szabadiskolát fenntartó Hollósy Simon és magyar tanítványai adják, ezen az alapon egy nemzeti plein-air festészet megteremtését kezdeményezve. A 80-as évek legvégének müncheni kezdetei azonban szintén csak a millennium korára, s már Nagybányán fognak kiteljesedni – ám anélkül, hogy az akadémizmus uralmát lezárnák.

Szabó Miklós

A festészeti impresszionizmus megjelenése: Nagybánya

A festészetben a népi-nemzeti eszményítő témaközpontúság kettős elnyomásként jelentkezett. Nem csupán egy művészeten kívüli rendező elv nehezedett a művészi megformálás önelvűségére, hanem a festészet irodalmassá válását is jelentette, hiszen az eluralkodott témák elsősorban irodalmi és nem festői ihletettségűek voltak. A század végéig ezt képviselte a Magyarországon uralkodó müncheni akadémizmus s annak sajátos magyar ága, Hollósy Simon müncheni festőiskolája. Innen kerültek ki azok is, akik ezt az akadémizmust meghaladták Réti Istvántól és Rudnay Gyulától Csontváryig. A gyakorlatilag kötelezővé magasztosított témakör a sajátságosan nemzeti festészetnek tekintett történelmi képfestészet volt: Madarász Viktor, Székely Bertalan és Benczúr Gyula világa. Mellette jelen volt az uralkodó témák sorában a reprezentatív-idealizáló portréfestészet, a harmonikus kompozíció alá szelídített tájkép és a népies zsánerkép: Munkácsy Mihály világa. A festői megformálást a harmóniaeszményítés vezérelve által szerveződött kompozíció határozza meg.

Az impresszionizmus a festőiség szabadságharca volt az irodalmi témanyelv és a festészeten kívüli elvek szerint szerkesztett kompozíció uralma ellen. Az átlényegítést túlhajtó kompozícióval szemben az impresszionizmus ellenvégletet, a jelenségmegragadás végletét jelentette. Az impresszióban újfajta kapcsolat létesült a személyiség egy sajátos átélési módja, a hangulat és a bizonyos pillanatban átélt külső világ, elsősorban a természet között.

A magyar impresszionista festészet első nagy jelentőségű kiformáló műhelye közvetlenül elődjéből, Hollósy Simon müncheni magániskolájából született. 1896-ban Hollósy Simon Nagybányán nyári telepet létesített iskolája részére. Itt gyülekeztek: Ferenczy Károly, Réti István, Thorma János, Iványi Grünwald Béla, a modern magyar festészet úttörői. Nagybánya elsősorban a festőiség, a ”plein air” hazai meghonosítója lett.

A művészeti forradalom kibontakozása

Az egyéb művészeti pályák már „szakosítottak” voltak: a zenész Zeneakadémiát végzett; a festő, ha vinni akarta hazája művészetében valamire, Hollósy müncheni iskolájából indult.

Új festővilág megteremtése: Csontváry, Gulácsy

Ahogy a századforduló osztrák művészei a társadalomból való kivonást, a szecessziót igenlik, ahogy Gauguin Tahiti egzotikus világába menekül, Csontváry egyszerre menekül a tébolyba és a művészetbe. Noha ettől kezdve minden magán és művészi megnyilatkozása prófétikus, nem veti magát dilettánsként a művészetbe, hanem annak rendje-módja szerint beiratkozik Hollósy Simon müncheni festőiskolájába s csak amikor itt kitanulta a mesterséget, kezd el festeni.