Hont-Pázmány nembeli Lampert

A Múltunk wikiből
† 1132
ispán
angol Wikipédia – Hont-Pázmány # Notable members of the clan
1131 előtt
Hont-Pázmány nembeli Lampert ispán és családja megalapítja a bozóki bencés apátságot.

Györffy György

Ühegy, vendég és izbég

Hont-Pázmány nembeli Lampert ispán pedig 1138-ban 5 ühegyet, aki szekérfuvarar, kaszálásra és aratásra volt kötelezve, a bozóki monostornak adott. A vásárolt pogány rab „családok” termelőeszközzel való földre ültetése „prekolonizációs“ jelenség, ami megelőzte az 1150 táján elindult nagyarányú telepítéseket, kolonizációkat, és jellegében elért azoktól. A XII. század első feléig a nagybirtokos, ha földjén a termelők számát növelni akarta, rabok vásárlására volt utalva; 1121-ben van először adat rá, hogy magánbirtokos külföldi hospest telepít, de ekkor is, meg 1164-ben is csak nyugati határszéli birtokon.

Kristó Gyula

Mezőgazdasági termelés

1135. évi adat szerint Lampert comes négy férfit adományozott a bozóki egyháznak, akiknek joguk volt saját lovaikkal az egyháznak szolgálni, de emellett kaszálásra és aratásra is kötelezték őket. E lovas szolgák eredetének felderítésében segítenek a XI. század második felében lezajlott belső migrációs mozgalmak, amelyeknek részvevői lovaikkal kóborló, legelőikről kiszorul szabad pásztorok voltak. Nem alaptalan tehát a feltételezés, hogy a saját lovaikkal szolgálók eredetileg pásztorkodó, állattartó elemek voltak, akik az állami erőszak következtében hagytak fel a XI–XII. század folyamán a legeltetéssel, s a feudális birtok szervezetébe bekerülvén földművelésre voltak kénytelenek áttérni, a rájuk rótt szolgáltatások is részint (vagy jórészt) földművelő tevékenységgel voltak kapcsolatosak.

Tulajdonviszonyok

  • A II. István uralkodása alatt Lampert comes által létesített bozóki apátság birtokainak száma 1135-ben meghaladta a huszat, nem téve különbséget az egész és rész-praediumok és földek között.
  • A bozóki monostort alapító Lampert comes birtokainak egy része még I. István király adományára megy vissza. E birtokok egyikét, Marótot még a XII. század elején is osztatlanul birtokolták az István kori megadományozott leszármazottai. A birtokok másik része a XI–XII. század fordulója Árpád-házi családtagjainak, I. László királynak és Álmos hercegnek az adományából származott. A birtokok újabb részéhez a monostoralapító Lampert részint vásárlás, részint pedig adoptálás (örökbefogadás) révén jutott. A földek tekintélyes hányada esetében azonban nem tudjuk eredetüket meghatározni. A bozóki oklevél szerint Lampert comes több mint húsz praediumot és földet adott egészben vagy részben monostorának. Bizonyosra vehető, hogy a több fiúgyermekkel rendelkező Lampert nem összes vagyonát hagyta a monostorra, amit erre magából az oklevélből is egyenesen következtethetünk. Környe szolgáinak háromnegyed részét, tudniillik a maga, a felesége és Miklós fia részét, a bozóki egyházra hagyta, de negyedrészét fenntartotta Syx fia számára. Ha egyáltalán szabad ebből az arányból Lampert comes birtokállományának egészére következtetnünk, akkor azt 30 körüli birtokszámban állapíthatjuk meg. Ez a szám Lampert birtokállagának nagyságát a gazdag XII. század eleji egyházak anyagi helyzetével helyezi azonos szintre. Nem szabad elfelejtenünk: Lampert a legelőkelőbb világiak közé tartozott, felesége révén közvetlenül az Árpádokkal, I. László királlyal állt rokonságban.
  • Adataink egybehangzóan vallanak arról, hogy a XII. században a tehetős magánbirtokosok földvagyonának mennyisége nagyjából 10–15 praediumra (falura, földre vagy birtokrészre) rúgott, s egészen kivételes lehetett az olyan magas, 30 körüli birtokszám, amennyivel Lampert comes rendelkezett.
  • A XIII. század elején a Hont-Pázmány nembeli Szentgyörgyiek alig másfél évtized alatt legalább 15, különböző nagyságú föld tulajdonába jutottak a királyok adománya folytán. Tekintve azonban nemzetségük előkelőségét, családjuk régiségét, bizonyos, hogy Imre és II. Endre királyok adománybirtokai mellett atyai jogon bírt ingatlanokkal is rendelkeztek. Ilyenek az birtokadományozó oklevelet is említenek, mert a Szentgyörgyiek is arra törekedtek, mint a XIII. század első évtizedeiben a nagybirtokosok általában, hogy szórt birtokaikat „tömbösítsék”, azaz hogy adományba kapott birtokaik a régóta birtokolt földek mellett feküdjenek. Minden túlzás nélkül lehet arra gondolni, hogy a Szentgyörgyiek birtokszáma elérte vagy megközelítette a harmincat, vagyis azt a mennyiségi szintet, amelyet a XII. században csak egyetlen, a királyi családdal rokonságot tartó család, a szintén Hont-Pázmány atyafiságba tartozó Lampert comes családja tudott felmutatni. Ha az egyes birtokok nagysága között óriási különbségek is lehettek, a birtokszámok mégis némi tájékoztató jelleggel bírnak, hiszen hasonló nagyságrendi különbségek Lampert comes ingatlanai között is voltak.
  • Lampert comes az 1135. évi bozóki oklevél szerint egy faluban vásárolt földet, amely a falusiakkal közös volt.

A gazdálkodás keretei

  • A praedium, mint a gazdálkodás legfőbb kerete, korszakunkban a feudális tulajdonviszonyok mindhárom kategóriájában meghatározó jelentőségű volt. Ez külön igazolást elsősorban a világi magánbirtokosok esetében nem igényel, hiszen egyházaknak tett praedium-adományait, mint Lampert comesé Bozóknak, Márton comesé Csatárnak, Farkasé Garamszentbenedeknek stb., kielégítően bizonyítják a világi előkelők gazdálkodásának praedium-jellegét.
  • 1075-ben I. Géza király Garamszentbenedeknek adta az udvardiak födjét, ahol a királynak curiája volt, s amelyet I. László király sororjával együtt, akit Lampert feleségül vett, a comesnes adott. Lampert comes a praediumot összes tartozékával együtt nyerte el.

Pénzviszonyok

Amikor Lampert comes a XII. század első harmadában egy-egy praediumot vásárolt, ez a kor szokásainak megfelelően tanúk jelenlétében történt.

Falu

Lampert comes a Szaka praediumot Litva faluban adományozta a bozóki egyháznak.

Alávetett népelemek

  • A pásztói volt királyi curiában, amely I. László adományából Lampert comes birtokába ment át, olyan emberek éltek, akiknek kötelessége volt a konyhában s és a lovakkal is szolgálni, kaszálni és aratni.
  • 1135-ben Lampert comes adományában 85 család közül 23 volt servus, míg 1164-ben Miske fia István 51 mansiójából 32 mansio a mancipium.
  • Adott magyarul (hungarice) „uhug”-nek mondott embereket Lampert comes is Bozóknak, illetve Magdolna asszony egy Tamás nevű „uhugi”-t Csatárnak.

Világi előkelők

  • Nagy gazdasági hatalomra és magas polcra jutottak a X. század végén Magyarországra került Hont és Pázmány testvérpár utódai. Ebből a családból származott, s az I. István kori Hontnak talán dédunokája volt az a Lampert comes, aki a bozóki monostort alapította, s az Árpádokkal is rokoni kapcsolatba került. Nem véletlen, hogy Lampert birtokai jobbára ott terültek el, valamint családi monostorát is ott alapította, ahol Hont százegynéhány évvel korábban megvetette a család birtokállományának alapját.
  • Egy hamis 1124. évi oklevél hitelesnek tekinthető tanúnévsorában e Magnold és Ákos comesek mellett Lambert comessel találkozunk, aki azonos a bozóki monostor alapítójával, s aki szintén eme 1132. évi viszály során halt meg. Comes címük, az érsek és a püspökök társaságában való előfordulásuk mutatja magas társadalmi állásukat.

II. Béla

II. Béla Borisz ellen vonult, s mielőtt ütközetre került volna sor, a király előkelőivel tanácsot tartott. Béla ama kérdésére, hogy Borisz vajon fattyú-e vagy Kálmán király gyermeke, az Álmos-párti urak egyértelműen válaszoltak: kétségkívül tudják, hogy Borisz fattyú, és nem méltó a királyi koronára. Ezzel szemben a királyi tanács Kálmán-párti vagy oda szító urai haboztak a válaszadással. II. Béla hívei gyorsan cselekedtek: rávetették magukat az uralkodó iránt hűtlenekre és az ingadozókra, attól félve, hogy ha azok átmennének Borisz táborába, komoly veszedelembe dönthetnék az országot. A királyi tanácsban gyilkos mészárlás kezdődött. A Hont-Pázmány nembeli Lampert comest, a bozóki apátság alapítóját kivonszolták a király színe elől, és egy székkel saját testvére hasította szét a fejét. Fiának, Miklós comesnek ugyanott a fejét vették.

Stílusirányzatok

A leg­jobban annak a kolostortemplomnak a típusa ismert, amely kis létszámú szer­ze­test fogadott be, s az alapító és leszár­ma­zot­tai, a kegyúri jogokat gyakorló világi elő­ke­lők temetkezésére szolgált: az úgynevezett nemzetségi monostortemplomok típusa. Előzményei már a XI. század második felében megjelentek Ottó comes 1061. évi zselicszentjakabi és Péter comes 1067 körül alapított százdi monostorával, jelen­tős részük azonban a XII. században épült fel. Egyetlen típusba nehéz lenne beso­rolni őket, mert ha nagyobb részük háromhajós, nyugati tornyos és nyugati kar­za­tos épület is, már a háromhajós típuson belül is nagy eltérések figyelhetők meg. Isme­rünk keleti toronypárral felépített templomokat (Ákos, Vésztő), a keleti tornyok eme­letén kialakított karzatokat (Nagysink, Boldva), olykor oldalkarzatok meglétére utaló nyomokat (Kaplony, talán Harina), sőt kétszentélyes épületet (Pusztaszer). Emel­lett szép számmal tudunk egyhajós templomokról. Ilyen volt a Lampert comes által 1130 táján alapított bozóki bencés, utóbb premontrei monostor temploma, továbbá Jánosi, Bény, Jánoshida templomai.