Hunfalvy János

A Múltunk wikiből
Nagyszalók, 1820. január 21. – Budapest, 1888. december 6.
a magyar tudományos földrajz megalapítója
Wikipédia
Hunfalvy János portréja. Pollák Zsigmond metszete (1888)

Szabad György

A társadalomtudományok

A földrajz- és néprajztudomány önállósodása mellett különös jelentőségre tett szert ebből a szempontból a statisztika fejlődése, amely a leíró, regisztráló eljárástól – mindenekelőtt Hunfalvy János, Konek Sándor, Weniger Vince és Keleti Károly munkásságának eredményeként – eljutott az adott állapotok számszerű rögzítését, idő- és térbeli viszonyításukat alapkövetelménnyé emelő tudományos módszerek alkalmazásáig.

Vörös Károly

A természettudományok és a műszaki tudományok

Ez a generáció (hogy csak olyan tagjait említsük, mint a geológus Szabó József, a geográfus Hunfalvy János, a kémikus Than Károly, az orvos Balogh Kálmán, Margó Tivadar, a fiziológus Jendrassik Jenő, a matematikus Hunyady Jenő és König Gyula, a fizikus Eötvös Loránd és Fröhlich Izidor, a mérnök Kruspér István, Stoczek József és az ásványtudós Krenner József stb.) hazatérve, az 1860–70-es évekre az akkor legkorszerűbb európai eredményeket felhasználva alakítja ki tudományon világnézetét, majd saját munkája, valamint a kiszélesedő utánpótlásból kiemelt legjobb tanítványai munkássága révén meg fogja határozni a korszak hazai természettudományos-műszaki kutatásának arculatát – egyúttal megvetve alapját a századforduló új fellendülésének is.

Részletesen ismertetni az e téren elért eredményeket – éppen azoknak általában a tudomány részterületeihez kapcsolódó volta folytán – értelmetlen és sikertelen kísérlet lenne, már csak azért is, mert korszakunk a tudóspályák nagy részében is alapozó jellegű: a kiegyezés után kibontakozó életművek többsége áthúzódik az 1890 utáni évtizedekbe, akkor teljesedve ki.

A csak vázlatos felsorolásban is meg kell említenünk a matematikusok közül Hunyady Jenőt, aki a determinánsok átalakításával, a feltételes egyenletek vizsgálatával indította el azt a valóban tudományos színvonalú hazai matematikai munkát, amely csúcsát König Gyulának már az 1870-es években induló és teljes jelentőségében majd a századfordulóra kibontakozó sokoldalú, az algebra és a számelmélet vonatkozásában egyaránt jelentős fundamentális kutatásaiban érte el. A természettudómányok közül a fizikában a tudományegyetemen Jedlik Ányos örökébe lépő Eötvös Loránd a klasszikus fizikának mind tematikailag, mind szemléletileg utolsó nagy alkotásaihoz sorakozó kísérleti módszerű kutatásai során felfedezi a felületi feszültség meghatározására szolgáló Eötvös-féle törvényt, és 1889-re megszületnek a gravitáció állandójának dinamikus módszerrel való meghatározását célzó kutatások első eredményei is. Mellette Fröhlich Izidor akkor még korszerű eredményként megoldja az elhajlított fény polározási állapotának problémáit, ha ezen túllépni és az új eredményeket adaptálni már a századfordulón is egyre kevésbé lesz képes. Különben korszakunkban a matematikában oly jelentős König Gyula kutatásai a fizikát is érintik: az általános mechanikában a róla elnevezett dinamikus alaptörvény megfogalmazása révén.

A csillagászatban a 70-es évek elejétől Konkoly-Thege Miklós saját ógyallai csillagvizsgálójában annak szerényebb, akkor még korszerű eszközeivel is jelentős asztrofizikai kutatások folynak, bekapcsolódva a csillagszínkép katalógus összeállítását célzó nemzetközi megfigyelésekbe. A Gothard testvérek herényi kis csillagvizsgálója a fotografikus módszer eredményeivel, a novák és a planetáris ködök spektrumainak összefüggésére vonatkozó felfedezésével válik ismertté. Ógyalla különben bekapcsolódik az országnak az 1870-es évektől folyó rendszeres földmágnesességi felvételébe is: az utóbbit az éghajlati viszonyok figyelemmel kísérésével együtt a Meteorológiai Intézet végzi.

Az égről a földre visszatérve: a földrajzi tudományok hazai művelésében Hunfalvy a világon negyediknek felállított budapesti földrajzi tanszéken már az 1870-es évektől erőteljesen a Humboldt-féle egzakt irányt érvényesíti; az ásványtani tudományokban Krenner József és iskolája elsősorban Magyarország ásványvilágát – különösen az ércbányák ásványait – vizsgálja, főleg az ásványok kristálytani, optikai és egyéb fizikai tulajdonságainak és kémiai összetételének megállapításával: kutatásaikat később főleg Semsey Andor bőkezű anyagi támogatásával kiterjesztve az egész világra.

Művei