Hunyadi János

A Múltunk wikiből
1407 körül – Zimony, 1456. augusztus 11.
Kormányzó (régens), a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére
Wikipédia
Lotz Károly olajfestménye Hunyadiról a Pannonhalmi Főapátság képgalériájában

Sinkovics István

Ferdinánd serege Buda falai alatt

Maga a kormányzóság intézménye nem volt ismeretlen, hiszen Hunyadi János is ebben a minőségben helyettesítette a kiskorú és távol élő V. Lászlót, de felnőtt király mellé kormányzót állítani, ez ellentétben állt a rendi alkotmányos felfogással.

A fejedelemség területi kialakulása

Verancsics megfigyelése szerint a románság a másik három néppel egyenlő számú, csak abban különbözik, hogy nincsen szabadsága, nemessége, tulajdonjoga. Kivételt alkotnak a hátszegi kerületben, Hunyad vármegye területén lakók, akikről úgy tudták, hogy Hunyadi János idejében, a török elleni harcukért szereztek nemességet.

Péter Katalin

A reformáció történelemszemlélete

  • Az előzmények felsorolása helyett egyetlen frappáns példa érzékeltetheti, milyen széleskörűen felhasznált ideológia-foszlányok gyűltek össze a hazai reformátoroknak az ország helyzetéről alkotott állásfoglalásában. Andreas Pannonius, Itáliában élő karthauzi szerzetes egyik munkájára lehet példaként utalni. Valamikor Hunyadi János bizalmasa volt; 1467-ben dicsőítő iratot intézett Mátyás királyhoz.[1] A reneszánsz bölcsőjéből írja a hatalma tetőpontján álló uralkodónak: „reményed erősítésére mindig Dávid király zsoltárát énekeljed!” És a zsidó-magyar párhuzam az egész traktátuson végigvonul. Hunyadi Jánost úgy ragadta ki Isten „ebből a siralom völgyből” , mint „Hósiás királyt”.
  • 1456-ban, Hunyadi János nándorfehérvári táborában a kor legnagyobb szónoka, Kapisztrán János, az 1514. évi keresztes hadjárat meghirdetése idején pedig más ferencesek lelkesítették velük az ellenség ellen készülődő paraszti katonaságot.
  • A 16. századra a nép lelkesedéséből vívott hadjáratok ideje elmúlt. Hunyadi János annak idején volt módszereit vagy a Bakócz-féle toborzás eszközeit már nem alkalmazzák. Mégpedig nem azért, mintha félnének a parasztságtól, hiszen általában az urak pénzén felfegyverkezve kötelezik őket hadba vonulni. Egyszerűen az történt, hogy a távoli küzdőterekről mindenki legközvetlenebb lakóhelyére tevődött át a háború. Hunyadi még kénytelen volt magyarázni a katonáinak, lelkesíteni őket: otthonuktól távol is a hazájukért harcolnak. Most mindenki a saját életét védi, a saját családját menekíti, a maga kisebb vagy nagyobb földje meghódításától retteg.

Könyvek, olvasók, értelmiség

Nagybáncsai Mátyás nagyszombati polgár 1560-ban énekbe foglalja Hunyadi János nándorfehérvári győzelmének történetét.

Makkai László

A rendi reformgondolat apálya és feléledése

Pázmány Bethlen-ellenes programja, melynek fő szócsöve a röpiratok sorát kiadó Balásfi Tamás volt, arra az érvelésre támaszkodott, hogy a magyar nemzet önmagában erőtlen a török kiverésére, és rászorul a Habsburgokra. A saját erőbe vetett bizalmat támogató Mátyás-hagyományt azzal támadta, hogy a Habsburgoktól eltérően Mátyás nem származott Árpádtól, és a törvényesen megválasztott Habsburg királyoktól eltérően erőszakkal jutott a trónra. Mindezt tetézte azzal, hogy I. Ulászlónak a protestáns hitvitázóktól a pápa káros politikai befolyásának bizonyítására felhozott, a várnai csatavesztéshez vezető esküszegését Hunyadi János nyakába varrta.

H. Balázs Éva

Zinzendorf Károly

Útja során állandóan olvasott, mintegy készült történelemből, így a helyszíntől függően naplójában is megemlékezik a török elleni harcokról, Hunyadi Jánosról, Bethlen Gáborról, Rákócziról vagy Caraffa vérengzéséről.

Kosáry Domokos

A felvilágosult nemesek és az irodalom

Bessenyei első szépprózai munkái, amelyeket a hetvenes évek elején, még testőr korában írt, alapjában véve a Metastasio típusú rokokó gáláns irodalomba sorolhatók, bár annak fejlettebb, finomabb változatát képviselték. A továbbiakban azonban, bécsi időszakának későbbi szakaszából, már megteltek a felvilágosodás filozófiai, politikai eszméivel, stílusukban pedig a franciás klasszicizmushoz közeledtek. Ekkor születtek voltaire-i szellemű történeti írásai Hunyadi Jánosról (1778) és a 11. századi keresztény térítésről Magyarországon, valamint a már említett, nevezetes művelődéspolitikai röpiratai. Bessenyei mellett a köréhez tartozó többi testőrírók közül különösen a Marmontel-fordító Báróczi Sándor (1735–1809) vitt jelentős szerepet a magyar széppróza korszerűsítésében. A költészetben Bessenyei a felvilágosult klasszicizmust képviselte, még erősen bölcselkedő, bár néha lírailag is színezett versekben, korszerű gondolati tartalommal és azzal az új érzékenységgel, amely az embert új, másféle kapcsolatba hozta a természettel és a külvilággal. Hunyadi-eposza (1771–1772) a 15. századi Mátyás királyban alapjában véve még a felvilágosult abszolutista uralkodó eszményét rajzolta meg.

Vörös Károly

A képzőművészet fejlődésének korlátai és ösztönzői

Ugyanakkor a szobrászat vonatkozásában – a státusszimbólumok iránt társadalmilag ekkor kiszélesedő és állandósuló érzékenység jegyében – nagyra nőtt a sírkőszobrászat és az épületszobrászat, tehát ugyancsak a tömegtermelést támogató műfajok jelentősége is anélkül, hogy a kor sokféle kezdeményezése ellenére is a valódi nagyszabású – nemzeti jelentőségű – köztéri plasztika is megszületett volna. Pedig az igény erre is megvolt: a Rómában tanult Ferenczy Istvánt hazatértekor mint egy éppen az ilyen nemzeti feladatok megoldására végre alkalmas művészt üdvözlő lelkes fogadtatás, az ő Mátyás király szobor-terve körül kialakult heves viták, vagy a Kisfaludy-szobor alapjának sikeres összegyűjtése, egy Hunyadi János-szobor tervének erős és széles pártolása mind erre vall.

Szabad György

Az elnyomott népek összefogásának szorgalmazói

Arany János például az 1855-ben írt Szibinyáni Jankban Hunyadi Jánost a szerb és a magyar nép emlékezetében egyaránt méltóképpen megőrzött közös hősként idézte fel.

Hanák Péter

A nagyhatalmi nacionalizmus

Ha a reformkorban és az abszolutizmus idején Hunyadi János volt a kedvelt történeti téma és drámahős, a vereség után László a tragédia szimbóluma, a századvégen Mátyás király jött divatba.

Lábjegyzetek

  1. Andreas Pannonius, Ad regem gloriosum Hungariae. Kiadta Fraknói Vilmos, Irodalomtörténeti Emlékek, 1. Budapest, 1886. 25, 4, 5, 52, 91, 122.