III. Mehmed szultán

A Múltunk wikiből
Isztambul, 1566. május 26. – Isztambul, 1603. december 22.
az Oszmán Birodalom szultánja 1595-től haláláig
Wikipédia
Mehmed III
1595
január 27. III. Mehmed lép trónra Konstantinápolyban. (Uralkodik 1603-ig.)
január 28. Törökellenes szövetség Bécsben Báthori Zsigmond fejedelem és I. Rudolf király között. (Erdély a Báthori család kihaltával Rudolfra, illetve örököseire száll.)
április 16. Erdélyi országgyűlés Gyulafehérvárott, (A Portától való elszakadást törvénybe iktatja; kimondja a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius vallás szabadságát; jóváhagyja az ellenzék 1594. évi kiirtását.)
július 1. A török Esztergomot ostromolja. (Szeptember 3-án felhagy az ostrommal.)
augusztus 18. Az erdélyi csapatok visszaveszik a töröktől Lippát.
augusztus 23. A török elfoglalja Bukarestet. Mihály vajda a hegyekbe húzódik.
október 3. Báthori Zsigmond Mihály vajdával szövetségben Havasalföld felszabadítására indul. (November elején tér haza.)
október 17. Miksa főherceg Szolnokot ostromolja, (November elején felhagy az ostrommal.)
október 18. Tirgovistét a szövetségesek visszaveszik a töröktől.
október 22. Jenő várát erdélyi katonaság visszaveszi a töröktől.
október 29. Gyurgyevónál az erdélyi és havasalföldi szövetségesek nagy győzelmet aratnak a török felett.

Sinkovics István

Eger eleste és a mezőkeresztesi csata

1596-ban, 30 év után újra, személyesen a szultán, III. Mehmed vezetett sereget Magyarországra. Miksa főherceg nem vállalkozott rá, hogy megállítsa, hanem visszavonult Esztergom felé. A szultán a Duna–Tisza közén akadálytalanul nyomulhatott előre, és szeptember végén körülzárta Egert.

Eger várát – a több magyarországi vár korszerűsítésében részt vevő – Ottavio Baldigara olasz hadmérnök tervei szerint, az új olasz erődépítési elvek alapján tették alkalmassá arra, hogy hosszabb és hevesebb ostromot kiálljon. A tervek szerint ötszög alaprajzú erődítménnyé akarták kiépíteni, mindegyik sarkán egy-egy fülesbástyával és megerősített külsővárral. Pénzhiány miatt 1596-ig, úgy látszik, a fülesbástyák közül csak a két keleti épült meg, az alattuk húzódó folyoaóval és az ellenség aknaásását jelző fülkékkel. A külsővár megerősítésével elkészültek ugyan, de a vár átépítését még nem fejeztékbe. Így is jóval erősebb volt, mint 1552-ben, sikeres védelme idején. Őrségét, a várható ostrom előtt mintegy 3500–4000 főnyire növelték. Többségük idegen: német, vallon, spanyol, olasz, cseh, morva zsoldos volt.

Az ellenség a külső vár elfoglalása után a belsővár falait több ponton aláaknázta, de a várbeliek ellenaknák ásásával sikeresen védekeztek. A háromheti ostrom alatt a védőknek majdnem a fele elpusztult. Amikor az egyik akna felrobbant, az őrség a szabad elvonulás kikötésével október 13-án feladta a várat. A feladást ellenző Nyáry Pál várkapitányt megkötözve adták át a nagyvezírnek. A törökök – a hatvani vérengzés megtorlásaként – a német zsoldosokat lemészárolták.

Miksa főherceg csak a magára hagyott Eger eleste után vezette hadait a török ellen. Csatlakozott hozzá csapataival Teuffenbach kassai főkapitány, a vármegyék hadra kelt nemessége, és megérkezett a Temesvárt júniusban sikertelenül ostromló mintegy 8–10 ezer főnyi erdélyi sereg, Báthori Zsigmond fejedelem vezetésével. Így mintegy 40–60 ezer főnyi hadsereg került szembe a törökkel Mezőkeresztes falu mellett, 1596. október 23-án. A támadást a török kezdeményezte. Három napon át folyt a harc, a Sár vizén átkelő törököket szétverték vagy visszaűzték. A harrmadik napon, október 26-án, a törököket üldöző lovasok és gyalogosok a tilalom ellenére átkeltek a vizen, és fosztogatni kezdték az ellenség sátrait, míg csak a magyar tábor ellen küldött török csapat vissza nem tért, és a fosztogató, szétbomlott alakulatokat meg nem szalasztotta. Ezek azután magukkal ragadták a többi seregrészeket is. Mátyás főherceg és Báthori Zsigmond Diósgyőr felé menekült, a magukra hagyott magyar csapatok éjszaka hagyták el táborukat. Az áttekinthetetlen zűrzavarban a szultán Szolnokra futott seregével együtt.

Miksa főherceg nem sok jelét adta hadvezéri képességeinek. A mezőkeresztesi csata valójában azért veszett el, mert a sereg fegyelmezetlen, a hadvezetés határozatlan volt. A keresztény hadsereg vereséget szenvedett. 6 ezer királyságbeli és 2 ezer erdélyi katona maradt a csatatéren. Miksa elvesztette ágyúit és minden tábori felszerelését. Az egykorú török tudósítások szerint azonban a szultán környezete súlyos aggodalmakkal kísérve könyvelte el a nagy diadalt. Észrevették, hogy a keresztény csapatok más hadrendben szálltak harcba, mint régen, szoros, zárt rendben küzdöttek. A csatának voltak válságos pillanatai, amikor a keresztény harcosok a szultáni sátorig is eljutottak. A török hadvezetés felismerte, hogy a keresztény csapatok fegyverei jobbak, tüzérségük egyenesen félelmetes.

Katonai erőviszonyok

1603 végén meghalt III. Mehmed szultán, és a Porta újabb béketárgyalásokat ajánlott.

Makkai László

Bocskai „gondolkodni kezd”

Az 1603 végén meghalt III. Mehmed utódjának, I. Ahmednek uralmát kellett megerősítenie.