IV. Mehmed szultán

A Múltunk wikiből
Isztambul, 1642. január 2. – Drinápoly, 1693. január 6.
oszmán szultán 1648-tól 1687-ig
Wikipédia
4. Mehmet
1648
agusztus 8. IV. Mehmed szultán lép trónra Konstantinápolyban (uralkodik 1687-ig.)
1650
február 25. IV. Mehmed szultán és III. Ferdinánd király megbízottai Konstantinápolyban újabb huszonkét évre meghosszabbítják az 1606. évi zsitvatoroki, illetve az 1627. évi szőnyi békét.
1661
január 1. Kemény Jánost az erdélyi országgyűlés fejedelemmé választja. (Uralkodik 1662-ig.)
január 9. Az erdélyi országgyűlés értesítést kap, hogy IV. Mehmed szultán a váradi pasa fennhatósága alárendelte a Partiumot. Az országgyűlés segítséget kérő követeket küld a magyar főméltóságokhoz és a bécsi udvarba.
április 23. Erdélyi országgyűlés [[Beszterce|Besztercén. (Kemény János fejedelem javaslatára kimondja, hogy Erdély elszakad a Portától, és I. Lipót védelme alá helyezi magát.)
május 6. Kemény János elfogatja Barcsai Ákos volt fejedelmet.
május 27. Ali pasa, az erdélyi hadjárat szerdárja Belgrádból támadásra indul a fejedelemség ellen.
június 14. Zrínyi Miklós megkezdi Zrínyiújvár építését a Muraközben.
június 26. I. Lipót kötelezvénye Kemény János katonai és diplomáciai támogatásáról.
június 28. Ali pasa, a török fősereg szerdárja benyomul Erdélybe.
július eleje Barcsai Ákost meggyilkolják.
augusztus 3. Nagybánya hódol Ali pasának.
augusztus 29. Ali pasa hódolatra marosvásárhelyi táborába rendeli a szászok képviselőit. (Szeptember 21-én jelennek meg.)
augusztus 30. Kemény János hada Majténynál egyesül a Montecuccoli vezette császári sereggel.
szeptember 14. Erdélyi országgyűlés Ali pasa parancsára Marosvásárhelyen. (Apafi Mihályt fejedelemmé választják. Uralkodik 1690-ig.)
szeptember 17. Kemény János Kolozsvárt felesketi a maga hűségére.
szeptember 18. Montecuccoli tábornagy ütközet nélkül kivonul Erdélyből. (Bethlenben, Szamosújvárott, Kővárban, Székelyhídon, Kolozsvárott német őrséget hagy.)
november 1. Konstantinápolyban Köprülü Mehmed fia, Ahmed kap nagyvezíri kinevezést (1676-ig).
november 18. Szeben hódol Ali pasa előtt.
november 20. Erdélyi országgyűlés Apafi Mihály hívására Kisselyken. (Beiktatja a fejedelmet; tizenöt napos határidőt szab az új fejedelem mellé állásra.)
december vége Ali pasa és a török hadak elhagyják Erdélyt.
1672
június 5. IV. Mehmed szultán hadjáratra indul Lengyelország ellen.
december A bujdosók követet küldenek a Portára. (1673 januárjában a nagyvezírtől ígéretet kapnak mozgalmuk megsegítésére.)
1681
április 18. IV. Mehmed szultán elrendeli, hogy Erdély egész haderejével segítse meg a magyarországi bujdosókat.
1682
szeptember 16. Thököly Imrét Ibrahim pasa Füleken szultáni athnáme alapján 40 ezer tallér évi adó fejében Magyarország uralkodójává nyilvánítja, és átadja a IV. Mehmedtől küldött uralkodói jelvényeket.
1683
január első napjai IV. Mehmed szultán elrendeli Erdély hadbaszállását az I. Lipót ellen indítandó török háborúban.
február 11. Erdélyi országgyűlés Segesvárott. (Ismertetik a szultáni parancsot Erdély hadba szállására. A rendek követségben kérik a nagyvezírtől ennek elengedését.)
március 31. Szövetség Sobieski János lengyel király és I. Lipót között.
április 1. IV. Mehmed szultán Drinápolyból hadjáratra indul I. Lipót ellen.
május 13. IV. Mehmed szultán Belgrádban Kara Musztafa nagyvezírt nevezi ki az I. Lipót elleni hadjárat fővezérévé. A szultán Belgrádban marad.
június 7. Thököly Imre Eszéken Kara Musztafa nagyvezír elé járul. (Június végén tér vissza Kassára.)
június 21. Bécsben Thököly fejedelem követe felmondja az 1682. novemberi fegyverszünetet.
június vége–július eleje A török had beveszi Veszprémet, Tatát, Pápát és Pannonhalmát. (Július 5-én a törökök felgyújtják Győr külvárosait.)
július 1. A Rába-vonal mentén felsorakozott császári sereg Bécshez vonul.
július eleje A bányavárosokat az Udvari Haditanács utasítására átadják Thököly Imrének.
július 7. I. Lipót udvarával Bécsből Linzbe menekül.
július 8. Apafi Mihály az erdélyi hadakkal Apahidáról megindul a nagyvezír táborába.
július 14. Megkezdődik Bécs török ostroma.
július közepe Thököly a kuruc hadakkal megindul a Duna bal partján Bécs felé.
július 25. Thököly kurucai négy napra elfoglalják Pozsonyt.
július A nyugat-dunántúli vármegyék és várak nagy része Thököly hűségére tér.
augusztus 22. A nagyvezír Apafi Mihályt és Ibrahim budai pasát a győri Rába-híd őrzésére rendeli.
augusztus 27. A nagyvezír Thökölyt a Bécs alatti táborba rendeli. Thököly nem tesz eleget a parancsnak.
szeptember 12. Sobieski János lengyel király, valamint Lotharingiai Károly vezetésével a szövetséges hadak felmentik Bécset.
szeptember 14. A Bécs alól menekülő nagyvezír Győr alá érkezik. (Szeptember 17-én továbbvonul Budára.)
október 9. A szövetségesek győzelme Párkánynál.
október 14. IV. Mehmed szultán Belgrádból visszaindul Drinápolyba.
október 27. Esztergom a szövetségesek kezére kerül.
december 25. Kara Musztafa nagyvezírt Belgrádban IV. Mehmed megöleti. Utóda Kara Ibrahim pasa (1685-ig).

R. Várkonyi Ágnes

A vezekényi csata és nemzetközi visszhangja

Ugyanekkor IV. Mehmed török szultán újabb huszonkét évre meghosszabbította a Habsburg császárral és magyar királlyal a zsitvatorokí és a szőnyi szerződést, hogy béke legyen, különösképpen Magyarországon. A végeken régi hadiszokás szerint hirdették ki az új megállapodást, és a konstantinápolyi követ gazdag ajándékkal együtt vitte meg Bécsbe a két uralkodó kölcsönös egyetértésének zálogát, az 1649. évi békeokmányt – mégis új háborúk korszaka kezdődött.

Hadsereg és társadalom

IV. Mehmed szultán ugyancsak 1660-ban megtiltja, hogy az alföldi mezővárosokba futott jobbágyokat török földesurak önkényesen visszahurcolják birtokaikra.

Bécs felmentésétől a párkányi győzelemig

Úgy tűnt, hogy a váratlan győzelmek nagy reményei a szövetségesek, az udvari pártok s a magyar rendek belső harcaiba fulladnak, amikor IV. Mehmed szultán keresztülhúzta a Habsburg császár békeszándékát. Kara Musztafa december 25-én megkapta a selyemzsinórt, s utóda, a bosszúszomjas Kara Ibrahim kevesebb politikai tapasztalattal, de hatalmas ambíciókkal szervezte újjá a hadsereget, 1684 elején már 100 ezer harcos élén készül, hogy maga szabja meg a békekötés feltételeit.