Ilija Garašanin

A Múltunk wikiből

Илија Гарашанин

28 January 1812 – 22 June 1874
Serbian politician and statesman,
serving as Interior Minister and Prime Minister (1861–1867)
angol Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Ilija Garašanin table crop
1861. március 26.
Teleki László abonyi programbeszéde.
Garašanin szerb miniszterelnök és Ristić, a fejedelem bizalmasa Pesten tárgyal a magyar ellenzék vezetőivel.

Arató Endre

A magyar–szerb viszony lassú éleződése

Az alkotmányvédők szoros kapcsolatban állottak a lengyel emigrációval, többször kérték ki Európa két zsandárja, Ausztria és a cári Oroszország ellen harcoló Czartoryski tanácsát Szerbia bel- és külpolitikai problémáihoz. Mindez természetesen Szerbiának a cári Oroszországtól való további eltávolodásához vezetett. Ennek az irányzatnak volt a képviselője a szerb belügyminiszter, Ilija Garašanin is, aki állásfoglalását 1844-ben egy emlékiratban fejtette ki. Ez az emlékirat, amelynek Tervezet (Načertanije) volt a címe, a cári Oroszország befolyásának és a Szerbiával szomszédos másik nagyhatalom, Ausztria kelet-európai szerepének ellensúlyozására a délszlávok, s elsősorban a szerbek egyesítésének szükségességét emelte ki. A délszlávok egyesítésével Garašanin a Török Birodalom romjain, szerb vezetéssel, egy délszláv birodalom létrehozását tűzte ki célul. E délszláv birodalomnak a szerb belügyminiszter a délkelet-európai egyensúly biztosítását szánta, a két nagyhatalom, az osztrák és az orosz birodalom között. Az emlékirat pontosan számba vette a délszlávlakta területek egyesítésének módozatait, s Garasanin tervezetének megfelelően emisszáriusokat is küldött a délszláv, de főképpen a szerblakta területekre, s e küldötteknek az volt a feladatuk, hogy e szerb vezetés alatt álló délszláv állam létrehozásának útját egyengessék.

Garasanin koncepciója kétségtelenül jelentős és előremutató volt abban a vonatkozásban, hogy Tervezete Európa két zsandárjának befolyását igyekezett ellensúlyozni. Pozitív volt a szerb egység megteremtésére irányuló célkitűzése is: szükség volt a még török uralom alatt sínylődő szerb területek felszabadítására, s hogy szerb testvéreik a török igát lerázzák, ehhez akart a terv segítséget nyújtani. A szerb egységtörekvések azonban nem álltak meg a szerblakta területek határánál, Garašanin terve nem volt mentes más népeknek a létrehozandó szerb birodalomhoz való csatolásától. Ezzel kapcsolatban elsősorban a memorandumnak azt az elgondolását emeljük ki, amely a bolgárlakta területeket akarta a szerb vezetés alatt álló délszláv államhoz csatolni. Ebben a törekvésben a fejlődő szerb burzsoázia hódító étvágyának első megjelenési formáját figyelhetjük meg.

A nemzeti integráció

A modern szerb nemzeti ideológia és egységgondolat három nagy alakja Obradović, Karadžić és Garašanin volt; az ő koncepciójuk szoros egységet alkotott, egymásra épült.

Spira György

Föderációs javaslatok a magyar radikálisok részéről

Perczel például május 21-én, alig néhány nappal a Temesköz felszabadítása után táborkari főnökével, Kohlmann József ezredessel levelet íratott a Szerb Fejedelemség belügyminiszterének, Ilija Garašaninnak, s ebben (Kossuth és a kormány tudta és hozzájárulása nélkül) messzemenő engedményeket kínált fel a magyarországi szerbeknek arra az esetre, ha hátat fordítanak a Habsburgoknak s csatlakoznak a magyar forradalom táborához. Így felajánlotta nékik, hogy (később – népszavazás alapján – kitűzendő határok között) csakugyan létrehozhassák a szerb vajdaságot, hogy ezentúl jogszabályok alkotására is hivatott nemzeti gyűléseket tarthassanak, hogy a jövőben a szerb lakosságú községeken kívül a szerb többségű megyékben is saját anyanyelvüket tehessék közigazgatási nyelvvé s a magyar nyelv használatára csak az országgyűlésen, valamint az ország középponti hatóságaival való érintkezésben legyenek kötelesek, a szerb nemzeti gyűlésen választandó és tisztében az ország középponti kormánya által megerősítendő pátriárkának és vajdának pedig a zágrábi érsekével, illetve a horvát bánéval azonos jogállást ígért.

Szabad György

A nemzetiségi kérdés fejleményei és hatásuk az országgyűlésre

A szerb miniszterelnök, Ilija Garašanin és a fejedelem bizalmasa, Jovan Ristić pesti átutazásuk alkalmával a magyar ellenzék vezetőivel folytatott – részben titkos – tárgyalásaikon Kossuth alkotmányjavaslatával összhangban álló feltételek alapján hajlandóságot mutattak a megegyezés előmozdítására.

Irodalom

Perczel megbékélési próbálkozásait és Kohlmann Garašaninhoz intézett május 21-i levelét ismerteti Kovács Endre, Magyar–délszláv megbékélési törekvések.