Ilona királyné

A Múltunk wikiből
? – 1146-57 között
királyné
Wikipédia
1130
Miután II. István megtudja, hogy a vak Béla herceg Magyarországon rejtőzködik, összeházasítja I. Uros szerb nagyzsupán Ilona nevű lányával, és Tolnában lakhelyet jelöl ki számára.

Kristó Gyula

A gazdálkodás keretei

II. Béla király és felesége, Ilona királyné a Mecsőd nevű praediumot két molnárral a dömösi prépostságnak adta.

Alávetett népelemek

  • Az 1138. évi dömösi összeírás szerint „elrendeltetett és [II.] Béla királynak és Ilona királynénak, valamint az egész ország összes előkelőinek a jelenlétében esküvel megerősíttetett, hogy a halandók törvénye szerint egymás után következő prépostok közül egy se merészeljen valakit a szolgák közül a szabadok sorába, vagy a szabadok közül a szolgák csoportjába áttenni.”[1]
  • A dömösi egyház II. Bélától és Ilona királynétól kapta adományba az Esztergom megyei Udvarnok faluban Kilián szolgáinak húsz házanépét. Itt nem került sor a teljes falu és a benne élő királyi udvarnokok eladományozására, hiszen Udvarnoknak egy részén még a XIII. század második felében is királyi udvarnokok éltek.

II. István

  • Az 1129-ben a Bizánc elleni harcban kikovácsolódó magyar–szerb érdekazonosság adhatja magyarázatát, hogy II. István a szerb nagyzsupán, I. Uroš leányát, Ilonát kérte meg feleségül Béla számára.
  • Vak Béla Magyarországon élt, Ilonával kötött házassága termékenynek bizonyult. A serdülőkorból alig kilépett hercegnek 1131-ben már bizonyára két gyermeke volt, az 1130-ban született Géza, illetve a következő évben született László.

II. Béla

  • Az 1131 folyamán a Maros menti Arad mellett megtartott országos gyűlés szorosan a hatalomátvétel 1131 tavasza óta tartó folyamatának része. Az Ilona királyné kezdeményezésére, a király, a két királyfi, a csecsemő Géza és László, valamint a társadalom széles rétegei részvételével megtartott gyűlésen a királyné egyenesen felhatalmazta a jelenlevőket, hogy számoljanak le mindazokkal, akik vétkesek Béla megvakításában. A gyűlés kegyetlen mészárlásba csapott át, 68 világi előkelőt öltek meg ott, családjukat lajstromba foglalták, birtokaikat elkobozták. Ezekből az ingatlanokból alapította meg utóbb II. Béla Aradon a prépostságot. Az aradi gyűlés fontos állomása volt azoknak a harcoknak, amelyek következtében II. Béla a Kálmán-párt különböző frakcióit legyűrve megszilárdította uralmát.
  • Béla mellett nagy szerep jutott az ország irányításában Ilona királynénak, aki 1131-et követően két fiúgyermekkel, Istvánnal és Álmossal gazdagította a királyi családot. Béla kegyelettel ápolta apja emlékét. A Bizáncban elhunyt Álmos tetemét 1137-ben hazahozatta. Ugyancsak apja alapítását tette teljessé, amikor 1138-ban oklevélbe foglalta az évtizedekkel korábban létesített dömösi prépostság birtokait, köztük azokat is, amelyeket ő maga és felesége, Ilona királyné adott Dömösnek.

II. Géza és Borisz

  • II. Géza uralkodásának elején jöhetett Magyarországra Szerbiából Belos, II. Urosnak, az ekkor uralkodó szerb nagyzsupánnak, valamint Ilonának, II. Béla király özvegyének a testvére.
  • A Németországban mellőzött Zsófia 1145 táján a stájerországi Admont apácakolostorába lépett, s német király környezetében őt ért méltatlanságokra utalhatott akkor, amikor anyjához, Ilona királynéhoz írott levelében így nyilatkozott: Isten irgalmából Admontban nyert magának országot és hazát.

Írásbeliség

A XII. század magánleveleinek jó része attól a Zsófiától, II. Béla leányától való, aki – német jegyessége után, mely nem végződött házas­sággal – az admonti apá­cakolostorból küldött megható leveleket bátyjának, II. Gézának, anyjának, Ilona királynénak és Konrád salzburgi érseknek.

Lábjegyzetek

  1. Szabó Dénes, A dömösi prépostság adománylevele (1138/1329). Magyar Nyelvőr 1936. 5–6. 204. – Magyar fordítása: Szöveggyűjtemény 1000–1526. 192.