Ipolyi Arnold

A Múltunk wikiből

Stummer Arnold

Ipolykeszi, 1823. október 18. – Nagyvárad, 1886. december 2.)
besztercebányai majd nagyváradi püspök
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Benczúr Gyula: Ipolyi Arnold arcképe
1854.
Megindul a Pester Lloyd című politikai és gazdasági lap.
Gyulai Pál: Petőfi Sándor és lírai költészetünk című tanulmánya.
Megjelenik Ipolyi Arnold Magyar Mythologiája.

Vörös Károly

A népiesség jelentkezése

A századelő egyes elszórt egyéni kezdeményei, majd a harmincas évekre az Akadémia népdalgyűjtő akciója után a negyvenes évekre a népdalgyűjtésben a Kisfaludy Társaság megbízásából munkálkodó Erdélyi Jánost, vagy a nép feltehetően még a pogányságig lenyúló mitológiáját ugyanezekben az években kutatni és gyűjteni kezdő Ipolyi Arnoldot azonban már ennél lényegesen konkrétabb tudományos és részben politikai célok vezették.

Szabad György

A társadalomtudományok

A száműzetésbe kényszerült Henszlmann Imrének az építészettörténet elméleti kérdésével foglalkozó munkássága Párizsban is nagy figyelmet keltett. Az 1860-as években Magyarországra hazatérve a középkori egyházi műemlékek számbavételében, feltárásában és megmentésében játszott vezető szerepet Ipolyi Arnold kanonokkal együtt. Ipolyi a néprajzi kutatómunkát cserélte fel a művészettörténetivel, miután Csengery megsemmisítő kritikával sújtotta korszerű etnográfiai módszerrel megközelített, valóságelemekből és a tudományos követelményeket valóban nélkülöző, ábrándokból szőtt magyar mitológiáját.

Vörös Károly

A társadalomtudományok

A kiegyezést követő évtizedben még az emigrációból hazatérő Horváth Mihály a vezető történetíró, akinek az 1860-as években Svájcban kiadott nagy összefoglaló munkáit, a nemesi liberális-nemzeti történetírás reprezentatív alkotásait most itthon újra kiadják. Utána két katolikus pap-történetíró, Ipolyi Arnold, majd Fraknói Vilmos kerül a történeti kutatást irányító intézmények – a Magyar Történeti Társulat és az Akadémia Történettudományi Bizottsága – élére, míg a folyóiratok és kiadványsorozatok szerkesztésében az Erdély 16–17. századi történetével foglalkozó Szilágyi Sándor játszik vezető szerepet.

Művei

Irodalom

Korompay Bertalan, Ipolyi és Csengery (Ethnographia, 1956. 3.);