Jéna

A Múltunk wikiből
(Jena szócikkből átirányítva)

németül Jena

város Németországban, Türingia tartományban
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
Jéna címere
1806. október 14.
Napóleon csapatai Jénánál és Auerstädtnél tönkreverik a porosz hadsereget.

Makkai László

Külföldi peregrináció

  • A diákok túlnyomó része eleinte a német birodalmi egyetemeken és akadémiai rangú főiskolákon tanult. Az evangélikusok elsősorban Wittenbergben, a reformátusok pedig 1621-ig (elpusztulásáig) Heidelbergben, de az előbbiek Jéna, Lipcse, Tübingen, Rostock, Stettin, Hamburg, Altdorf, Giessen, Meissen, Görlitz és Boroszló, az utóbbiak pedig Odera-Frankfurt, Marburg, Herborn, Bréma, Strassburg, továbbá a svájci Bázel és Genf főiskoláit is látogatták. A német birodalmi és svájci protestáns egyetemeken tanuló magyarországi diákok száma a 17. században meghaladja a 3 ezret.
  • A legkonzervatívabb arisztoteliánizmust, mindenesetre valamelyes atomista korrekcióval, mindvégig Wittenberg képviselte, s a kisebb evangélikus tanintézetek a nagy alma matert igyekeztek ebben is utánozni, egyedül Jéna mutatkozott valamivel nyitottabbnak a korszerű természetfilozófia irányában.

Kosáry Domokos

Külföldi tanulmányok

De nagy volt Jena, a konzervatívabb Wittenberg, a frissen alakult Göttingen és egy sor más német egyetem jelentősége is.

Cenzúra, nyomdák, könyvek

Bizonyos kárpótlást jelentett egyrészt az, hogy a hazai pietisták külföldön, Halléban, Jenában, Lipcsében is nyomtathattak könyveket, másrészt pedig az, hogy időszakunkban itthon is létrejött már néhány olyan polgári vállalkozásszerű nyomda, amely nemcsak a katolikus, hanem a protestáns megrendelőknek is rendelkezésére állt.

H. Balázs Éva

A német természetjogi tanítások

Grotius művével nemzetközi vitát váltott ki: Montaigne és főleg Thomas Hobbes szava volt döntő, de végtére az új állam-, jog- és valláselmélet igazi és leghatékonyabb kifejtője, a szintézis megalkotója a német lutheránus Samuel Pufendorf, akit az első protestáns német kartéziánus, a jénai Weigel hallgatói között találhatunk.

Zinzendorf Károly

Az udvar és a Lovagrend: e két fókusz határozza meg Zinzendorf életét, akinek protestáns családja a 17. századi vallásüldözések elől Alsó-Ausztriából Szászországba költözött. Ő maga szigorú pietista nevelést kapott a herrnhuti közösség élén álló nagybátyja hatása alatt, majd a jénai egyetemen folytatott jogi tanulmányokat.

A középnemesség

Az ifjú evangélikus és református nemesek körében az új elvek elfogadása legalább olyan mértékben írható a hallei, lipcsei, jenai egyetem javára, mint később Göttingáéra. A protestáns fiatalok itt ismerkednek meg olyan történeti, jogi felfogással, új tudományokkal, így a statisztikával, a gazdaságtannal, melyeket a közéletben is, de magánemberként is, ha csak birtokuk agrár- és ipari lehetőségeire összpontosítják figyelmüket, magas szinten hasznosíthatnak.

Kosáry Domokos

Felsőoktatás

Göttingának az előző időszakban; 1734–1765 között, mindössze 42, viszont 1767–1808 között már 285 magyarországi hallgatója volt. Az ugrás elég szembetűnő. De pusztán számbelileg még mindig nem igazán döntő, hiszen Jenának ekkor is jóval több, 1760–1799 közt 629 ilyen diákja volt. Azt, hogy Göttinga jelentősége időszakunkban Jenával vagy akár az előzőleg élen haladó Halléval szemben megnőtt, nem annyira a hallgatói létszám, mint inkább az a minőségi különbség magyarázza meg, amely lehetővé tette, hogy a felvilágosodás fő német közvetítő központjaként magyarországi vonatkozásban különleges szerepet vigyen.

Arató Endre

A protestáns nemzeti ideológia

A modern protestáns koncepció legjelentősebb képviselője, Juraj Palkovič, a pozsonyi evangélikus líceum cseh-szlovák tanszékének későbbi tanára volt. Jénai diákévei alatt, 1794-ben írta meg a szlovákokról és főképpen nyelvükről szóló értekezését (Pojednání o Slovácych a zvláště jejich řeči). E tanulmány újságjában, a Hetilapban (Týdenník), csak jóval később jelent meg. Értekezése, amely mindenekelőtt szenvedélyes apológia a cseh nyelv védelmében, nemzetkoncepcióját is tartalmazta. Cikke megírásához a közvetlen indítékot a jénai Allgemeine Literatur-Zeitung egy megnyilatkozása adta, amely végső konklúzióként leszögezte, hogy a cseh nyelv elkerülhetetlen sorsa a paraszti nyelv színvonalára való süllyedés lesz.

Ruzsás Lajos

Áttérés a tömeges mezőgazdasági árutermelésre

A magyarországi mezőgazdaság csak úgy indulhatott meg a korszerű gazdálkodás útján, hogy Magyarországon és Erdélyben kezdett felnőni olyan mezőgazdasági értelmiségi réteg, amely az újításokhoz szükséges ismereteit részben külföldön, Jénában és Göttingában, részben itthon, a már működő keszthelyi Georgikonban, illetve Magyaróvárott, részben pedig elméletileg képzett gazdák mellett, a gyakorlatban szerezte. Azok a főurak, akik segélyeket adtak, hogy kollégiumok diákjai megjárják a külföld egyetemeit, gazdaságuk számára kívántak ily módon képzett tiszteket nevelni.

Arató Endre

A személyes érintkezés

A legsokrétűbbek Juraj Palkovič magyar kapcsolatai voltak. Soproni és jénai tanulmányai idején kötött barátságot Kis Jánossal, a későbbi evangélikus szuperintendenssel, költővel, a Kisfaludy Társaság tagjával.

Kiadványok