Jeruzsálem

A Múltunk wikiből

héberül ירושלים, ivritül ירושלם, arabul al-Kudsz, görögül Ιερουσαλήμ, latinul Hierosolyma

Izrael fővárosa, továbbá politikai, jogi és vallási központja,
a három ábrahámi világvallás (izraelita vallás, kereszténység, iszlám) szent helye, de
elsősorban a judaizmus számára meghatározó jelentőségű
Wikipédia
Emblem of Jerusalem.svg
1018 után
István király megnyitja a nyugatról Magyarországon át Jeruzsálembe vezető zarándokutat, és székhelyét a zarándokúton fekvő Székesfehérvárra helyezi át, ahol a királyi kápolnának szánt bazilika építéséhez kezd.
1093
húsvét: I. László királyt Bodrogban felkeresi II. Orbán pápa híve, IV. Vilmos toulouse-i gróf; egyrészt megpróbálja visszatéríteni Lászlót IV. Henrik és Kelemen ellenpápa szövetségétől, másrészt egy jeruzsálemi keresztes út tervét érleli benne.
1107
Álmos herceg zarándokútra indul Jeruzsálembe, hazatérése után Kálmán királytól királyi és hercegi uradalmakat kap.
1135
Petronella magyar úrnő vendégházat alapít Jeruzsálemben.
1187
október 2. Szaladin szultán elfoglalja Jeruzsálemet.
1904.
Csontváry A panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben
Csontváry Kosztka Tivadar: A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben című képe.

Bóna István

Az avar–bizánci háborúk

Bizánc ellen újabb avar megmozdulásra csak a perzsák sikerei nyomán került sor, Jeruzsálem elfoglalása (615) után perzsa csapatok nyomultak Kisázsiába.

Györffy György

Kelet-nyugati hídverés és német terjeszkedési kísérlet

Odilo clunyi apát, a szerzetesi reformmozgalom francia vezéralakja István királyhoz intézett levelében megírta, hogy a Jeruzsálemből visszatért zarándokok beszámoltak neki István vallásos buzgalmáról. Berno reichenaui apát, a német császár bizalmasa, Istvánhoz írott levelében megköszönte, hogy két szerzetesét segítette a jeruzsálemi zarándoklásban, és biztosította, hogy István és Gizella nevét bevezetik az „Élet Könyvébe”.


Mint az egyik leírásból kiderül, Franciaországból Jeruzsálemig, és vissza, nyolc hónap alatt tették meg a nagy utat. István, hogy a zarándokok útját külföldön is megkönnyítse, négy szállóházat alapított Magyarországon kívül: A „Szent Sírhoz” zarándoklóknak Konstantinápolyban és Jeruzsálemben, az „apostolok útján” járóknak pedig Ravennában és Rómában.

László egyeduralmának biztosítása

Ha Álmos Bizáncban nevelkedett, akkor jobban érthetők a Szent Imre-legenda írójának eme szavai: „valaha Álmos herceg úrral Konstantinápolyban lakván (commorante)”[1], amit eddig nem egészen találóan Álmos 1107. évi jeruzsálemi zarándokútjával hoztak kapcsolatba. Mivel Kisázsia 1107-ben a zarándokok számára áthatolhatatlan volt, lehet, hogy ekkor Álmos Konstantinápolyt nem is érintette és a legegyszerűbb zárai tengeri utat választotta.

Szentté avatások

A kortárs legendaíró szerint egy Konrád nevű német nemes VII. Gergelyhez járult halálos bűne bocsánatáért. A pápa olyan vezeklést írt elő számára, hogy addig látogassa a szent helyeket, amíg a páncélját körülvevő öt vaslánc meg nem pattan, és a vele adott lepecsételt pápa levél betűje el nem halványodnak. Konrád sokfelé járt, utoljára Jeruzsálemben, s minthogy itt sem szabadult meg láncától és bűneitől, innen Szent István fehérvári sírjához jött azzal, hogy addig nem mozdul onnan, amíg Isten meg nem segíti. A templomban elaludván, álmában állítólag megjelent neki István király, és intette, hogy fia sírjához járuljon, az ő közbenjárását kérje. Konrád így tett, s amint leborult Imre sírjánál, a láncok eltörtek, páncélja szétesett. Az esetre elősiető Fábián kancellár, a prépost megvizsgálta a pápai levelet, és konstatálta, hogy az írás elhalványodott.

Bár a legenda tájékozott a korabeli személyeket illetően, így például VII. Gergelyt otthonosan Hildebrand néven írja, Konrád történetében gyanút keltő motívumok vannak. Jeruzsálem 1071-ben a szeldzsukok kezére került, s a zarándoklás ettől kezdve nagyon megnehezedett.

Külpolitika. Horvátország megszállása.

László Konráddal együtt készült zarándokútra Jeruzsálembe, s mikor az indulást fontolgatták, II. Bretiszlav cseh király megváltoztatta a trónöröklést, s a soron következő Konrádot kizárva, öccsét, Borivojt tette meg utódnak.

A keresztes hadjárat

A keresztes hadjárat közvetlen oka a szeldzsuk-törökök kisázsiai előnyomulása volt. Jeruzsálem többször is gazdát cserélt az egymást öldöklő szeldzsukok és arabok között. Ilyen viszonyok között a keleti kereszténység veszélybe került, és a szentföldi zarándoklás rendkívül kockázatossá vált.


Gottfried 10 000 lovasból és 30 000 gyalogból álló serege szeptember 20-án ért el a Bécs előtt fekvő Tullnhoz; a herceg innen követséget küldött Kálmán királyhoz. Kálmán Sopronban személyes találkozáson megállapodott Gottfrieddal a békés átvonulás feltételeiben. Kálmán szabad utat s piacot engedett Magyarországon át, Gottfried öccse, Balduin, feleségével és kíséretével viszont túszul adta magát Kálmánnak, aki a magyar sereggel a Duna bal partján kísérte a keresztes hadat. A nagy sereg minden összetűzés nélkül ért el Zimonyba, ahol átkeltek a Száván, elindulva küzdelmes, de végül is Jeruzsálemig vezető útjukon.

Toulouse-i Rajmund gróf és Aymar puyi püspök, a pápa legátusa vonult a délfrancia sereggel végig a tengermelléki Szlavónián (Horvátországon); a tengerpartról csak Zengg és Obrovác között kellett a karszti Gecske és Lika zsupákban letérniük. A horvát tengerpart amolyan semleges zóna volt a görög–velencei kézen levő dalmát városok és a Kálmán király helyőrsége által megszállt horvát várak között. A semleges zónában a keresztesek semmiféle főemberrel nem találkoztak, sehol piacra nem akadtak, a rejtekhelyekre szétszéledt horvátok pedig egész úton lesből támadtak a seregtől elmaradozó keresztesekre. Az első szláv királlyal, a szerb Bodinnal Szkutariban jöttek össze.

A rendezett keresztes hadak 1096 végén egyesültek Konstantinápolyban, ahol a császár átszállította őket a Boszporuszon. 1097-ben visszafoglalták a szeldzsukoktól Niceát, ez a görögöké lett, míg az elfoglalt Antiochiát, Edesszát és Jeruzsálemet (1099) nem engedték át a császárnak, hanem egy-egy keresztes fejedelemséget alapítottak benne, amivel a görög–latin ellentétek újból kiéleződtek, és az egyházunió reménye füstbe ment.

Kálmán külpolitikája

A királyság első évszázada páratlan kudarccal zárult, de Kálmán tanult belőle, mert további lépéseit sokkal körültekintőbben készítette elő, és külföldi konfliktusokba lehetőleg nem bonyolódott. Az új pápa, II. Paschalis és a nyugati világ jóindulatát azzal nyerte meg, hogy a Jeruzsálembe igyekvő keresztes csapatoknak nyugodt átvonulást biztosított.

Kálmán király és Álmos herceg

Álmos, aki Kálmán uralkodását mindvégig beárnyékolta, jellemében is hasonlított nagybátyjára, Salamonra. Harcias, kalandvágyó és nyugtalan természetű volt, aki ráadásul különféle befolyások hatása alatt ellentétes végletekbe esett. Bátyja szigorú, de megbocsátó szavai hatására számtalanszor bűnbánat vett erőt rajta, olyannyira, hogy vezeklésképpen egy ízben Jeruzsálembe is elzarándokolt, mások felbujtására viszont, korábbi fogadalmait feledve, újból és újból sereggel támadt bátyja ellen.

Álmos kalandjai és bukása

A bűnbánó Álmos 1107-ben jeruzsálemi zarándokútra szánta el magát. A kisázsiai veszedelem miatt az út nagy részét bizonyára hajón tette meg, s így rövidesen hazaérkezett.

Tollforgatók. A történeti irodalom megindulása.

Ami a Szent Imre-legendát illeti, ennek klerikus szerzője elárulja magáról, hogy valaha Álmos herceggel együtt Konstantinápolyban időzött, amit általában Álmos 1107. évi jeruzsálemi zarándokútjával kapcsolnak össze, de inkább vonatkozhat Álmos gyermekkorára, amikor megözvegyült anyja 1078-ban hazatért Bizáncba, nyilván a csecsemő Álmossal együtt.

Kristó Gyula

Város

A Fehérváron át vezető jeruzsálemi zarándokút jelentősége a XII. század vége felé elenyészett, s új kereskedelmi utak nyíltak meg.

Világi előkelők

1164-ben az almádi monostort alapító Atyusz testvérének, Miske (azaz Miska) comesnek a fia, a fiú utódot nélkülöző István végrendelkezett. Az oklevél bevezető soraiban megkülönböztette atyai örökségből (ex patrimonio) bírt és szolgálattal (per servitium) szerzett javait, a részletes, 14 praediumot feltüntető felsorolás azonban nem tüntette fel az ingatlanok eredetét. Bizonnyal az atyai örökségből származott Almád és Mogoroy, amelyek már az 1121. évi almádi oklevélben is szerepeltek mint Atyusz és Miska atyai öröksége. Mogoroy preadiumot István egyenesen testvére, Atyusz fiának adta, akit egyik örökösévé tett meg. István 14 praediumából, illetve földjéből egyébként hatot egyházi testületeknek adott, az almádi monostornak hármat, a veszprémi egyháznak kettőt, a szent király Jeruzsálemben levő vendégházának pedig egyet, míg további négy-négy preadiumát vagy annak részét feleségére, valamint unokaöccsére hagyta.

Egyházi társadalom

A XI. századot követően új szerzetesrendek jelentek meg, amelyek valamilyen módon a keresztes eszmével és a keresztes hadjáratokkal függtek össze. Így jött létre a bélpoklosság gyógyítására Szent Lázár rendje, a zarándokoknak a mohamedánokkal szembeni védelmét biztosítani hivatott, a ciszterciek szabályai szerint működő, s tagjait katonákká nevelő templomos lovagrend, valamint kezdetben betegápolással foglalkozó, majd lassan a betegágyat a csatamezővel felcserélő, s a templomosokkal vállvetve harcoló keresztesek lovagrendje, azaz az ispotályos vagy johannita rend. Mindezek a rendek a XII. század folyamán Magyarországon is megjelentek. Az kezdeményezés érdeme II. Gézáé, aki egyrészt Jeruzsálemben saját pénzéből és főemberei alamizsnáiból egyházat és vendégházat épített, ahol az idegenek és az átutazók megszállhattak, másrészt pedig eme egyház barátainak, a johannita testvéreknek ház építésére Esztergomban földet adományozott, a háznak pedig adómentességet biztosított, s a pilisi erdőből naponta öt kocsi fát juttatott nekik.

III. Béla hódító külpolitikája

1188-ban Magyarország és Velence kétéves fegyverszünetet kötött. A fegyvernyugvás elrendelésében szerepe lehetett annak, hogy 1187-ben Szalah-ed-Din (Szaladin) szultán legyőzte a jeruzsálemi király seregét, majd magát Jeruzsálem városát elfoglalta. A Szentföldet ért újabb pogány támadás mozgásba hozta a keresztény Európa uralkodóit, új keresztes hadjárat körvonalai bontakoztak ki.

Imre és III. László

III. Ince, aki VII. Gergely óta a pápai világuralmi törekvések leghatározottabb képviselője és legradikálisabb harcosa volt, s 1198. január 8-a óta ült Szent Péter trónusán (felszentelve 1198. február 22-én), már 1198 január 29-én Endre herceghez intézett levelében intette Endrét, hogy még abban az évben tegyen eleget fogadalmának, és vállalkozzék jeruzsálemi útra. Elmarasztalta Endrét, mert a kereszt ellenségei helyett testvére és Magyarország ellen fordult, s azzal fenyegette meg a herceget, hogy fogadalma elmulasztása esetén, ha gyermektelenül halna meg Imre király, nem Endre örökölné az országot.

Szabó Miklós

Új festővilág teremtése: Csontváry, Gulácsy

Ahogy a századforduló osztrák művészei a társadalomból való kivonást, a szecessziót igenlik, ahogy Gauguin Tahiti egzotikus világába menekül, Csontváry egyszerre menekül a tébolyba és a művészetbe. Noha ettől kezdve minden magán és művészi megnyilatkozása prófétikus, nem veti magát dilettánsként a művészetbe, hanem annak rendje-módja szerint beiratkozik Hollósy Simon müncheni festőiskolájába s csak amikor itt kitanulta a mesterséget, kezd el festeni. Első, önmaga művészi formájára már rátalált műve, az 1896 és 1902 között készült „
A festő önarcképe (1896 körül)
Önarckép” – a műfaj új felfogásának egyik példaszerű produktuma – minden ízében az elidegenedettséget, az alkalmazkodni nem tudást sugározza. A következő alkotó periódus képei: a „
Csontváry Kosztka Tivadar - 1901 - Holdtölte Taorminában
Holdtölte Taorminában” (1911), a „Selmecbánya látképe” (1902), a „Villanyvilágította fák Jajcéban” (1903) megteremtik a menekülés varázsos világát. Ebben a stílusban nyoma sincsen impresszionizmusnak de szecessziós dekorativitásnak vagy expresszionizmusnak sem. Távoli rokonságba talán Henri Rousseau „naiv festészetével” és az úgynevezett mágikus realizmussal lehet hozni. Első korszakának nagyszabású képei nem győzik le a szorongást. A „Vihar a Nagy Hortobágyon” (1903) és a „
Csontváry Kosztka Tivadar - 1903 - Hajótörés
Hajótörés” (1903) elemi erővel mutatja a leküzdhetetlen feszültséget. Ugyanebben az évben a „Fohászkodó Üdvözítő” alakjában újra megjelenik, felfokozottabban, az „Önarckép” megváltatlan prófétasága. Ez a feszültség utolsó jelentős képén, a „
Csontváry Kosztka Tivadar - 1908 - Marokkói tanító
Marokkói tanító”-n (1908) újra megjelenik.

1904–1906 közötti alkotó szakasza a menekülés világának még nagyobb igényű megkomponálása. A „Taorminai görög színház romjai” (1904-1905), s mindenekelőtt a „Baalbek” (1906) mutatják a monumentális különvilág belső feszültségét. Éppen ez a belső erő tartja össze a képeket, miatta nem érzi őket a néző összedobáltnak, összezsúfoltnak, akárcsak nagy művében: „A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben” (1904) tablóján.

Galántai József

A katonai események mérlege 1917-ben

Az angolok Mezopotámiában harcoló hadserege márciusban elfoglalta Bagdadot, a Palesztinában harcoló hadsereg pedig novemberben Gázát és Jaffát, decemberben Jeruzsálemet.

Lábjegyzet

  1. SRH II. 456

Irodalom

A jeruzsálemi itinerarium teljes szövege: J. G. Eccardus, Corpus historicum medii aevi. II. (Lipsiae, 1723) 1345—1348; kivonat: Gombos II. 844—845; korára lásd Györffy, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. 280.

a konstantinápolyira és jeruzsálemire lásd Györffy György, Magyar Tudományos Akadémia II. Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Értesítője 3. 1953. 80—81; ezekre és a ravennaira lásd Györffy, István király emlékezete 302—305.

jeruzsálemi útja: SRH I. 426–427; II. 456;