Johann Heinrich Pestalozzi

A Múltunk wikiből
Zürich, 1746. január 12. – Brugg, 1827. február 17.
svájci pedagógus, a neveléstörténet egyik legnagyobb alakja
Wikipédia
F. G. A. Schöner olajfestménye (c. 18-19. sz.)

Benda Kálmán

Az új uralkodó és a magyar nemesi reformmozgalom

Akárcsak József, ő is népe első szolgájának tekintette magát, céljai meghatározásában és megvalósításában azonban bátyjánál sokkal nagyobb rugalmasságot tanúsított. Toszkánában a felvilágosodás szellemében fogant reformok egész sorát valósította meg: modernizálta a közigazgatást, utakat építtetett, iskolákat létesített, de ami ennél lényegesebb, az állami földeket bérletként szétosztotta a parasztság között, a céheket eltörölte, szabaddá tette az ipart, a fiziokratizmus tanait követve fejlesztette a mezőgazdaságot, a belső vámok eltörlésével növelte a kereskedelem lehetőségeit. A nemesi kiváltságokat érvényben hagyta, a városokban a patrícius nemesség kezében maradt a vezetés, de a parasztok is alkotmányos jogokat kaptak. 1786—ban életbe léptetett büntető kódexe talán a legmodernebb volt az akkori Európában, Nemcsak a halálbüntetést és a kínzást törölte el, hanem az azonos vétségért azonos büntetés elvének kimondásával a törvény előtti egyenlőség felé is komoly lépést tett. Míg a bíráskodásban a kor neves olasz büntetőjogászának, Beccariának útmutatását követte, a népiskolák tananyagának összeállításánál a hires svájci pedagógus, Pestalozzi volt a tanácsadója. A modern pedagógia nagy újítása, a munkára nevelés, Toszkánában valósult meg először.

Arató Endre

Kulturális fejlődés a Szászföldön

Különös szerepe volt a szász iskolaügy és a népművelés átszervezésében és kiépítésében a szászok legnagyobb nevelőjének és kultúrpolitikusának, Stefan Ludwig Rothnak. Roth fáradhatatlan volt a kulturális élet fejlesztésében. Tanulmányainak befejezése után Pestalozzi munkatársa lett, s hazatérése után az ő szellemében tevékenykedett a Királyföldön.