Hans Dernschwam

A Múltunk wikiből
(Johannes Dernschwam szócikkből átirányítva)

magyarosan Dernschwam János

Most (Brüx), Cseh Királyság, 1494 – 1568/69
a Fugger család szolgálatában álló kereskedő
Wikipédia

Zimányi Vera

Demográfiai feltételek

Dernschwam 1555 nyarán riasztó képet fest ugyan a látottakról: „ez a szép termékeny táj Lajos király halála óta pusztává és elvadulttá vált, a bozótok és erdők rablók-martalócok búvóhelyéül szolgálnak, sok-sok elpusztult falu nyomai láthatók, a jó termőföldet alig művelik, s a táj nap mint nap pusztább lesz”[1] – e leírás azonban csak egy adott területre és adott pillanatban érvényes; a pusztítás időszakait viszonylag békés évtizedek követték, amikor visszaszállingózás vagy regenerálódás következett be.

Péter Katalin

Polgári kultúra

Tény viszont, hogy egy rendkívül tudatos gyűjtéssel összeállított könyvtár valóban polgári tulajdonban van. Johannes Dernschwamé, aki csehországi német származású, de egész felnőttkorában, tizennyolcadik évétől, 1514-től 1568-ban bekövetkezett haláláig Magyarországon, jórészt Besztercebányán él. Egy ideig, 1525 és 1548 között a Fuggerek megbízottjaként tevékenykedik. Gyakori utazásai során rengeteg könyvet hoz haza, és műveltsége jellegzetességeire éppen azért nehéz következtetni, mert tökéletes könyvtárat hozott létre. Gyakorlatilag teljes humanista gyűjteménynek tekinthető. Platón művével, Az állam latin fordításával, az egyik első humanista munkával kezdődik, aztán tartalmazza a klasszikus auktorokat részben eredeti nyelven, részben fordításokban és kommentárral. A reneszánsz tudományosság koronája, Kopernikusz könyve az égitestek mozgásáról természetesen megvan neki, és általában kortársai egyéb szakmunkáit is megvásárolta. A protestáns teológia minden árnyalatának képviselői szerepelnek nála.

Dernschwam könyvtára azonban sem méreteiben, sem tartalmában nem jellemző; éppen csak jelzi a magyarországi művelődési lehetőségek csúcsát. Használni is valószínűleg csak a legműveltebbek használják, mint ahogyan sejthető, hogy Dernschwamot a legigényesebb 15. század végi humanista csoport, a Sodalitas Danubiana híre vonzotta Magyarországra.

Az élet minősége megváltozik

A gépekkel leginkább összefüggő tevékenység, a bányászat viszont nem kelt érdeklődést, pedig a 16. században szokás a bányákat érdekesnek találni, és a magyarországiakat a kor legkiválóbb bányaügyi szakértője, Agricola is elismeréssel említi. Magyarországon viszont ebben a tárgykörben nemigen születnek traktátusok, holott rengeteg politikai és gazdasági probléma merül fel a bányákkal kapcsolatban. Az uralkodók és a rendek összecsapásaiban a legtöbb ellentétet kiváltó okok egyike, s a bányák termelési nehézségeiről is rengetegszer esik szó. Mégis, Johannes Dernschwam fogalmaz ugyan egy írást a bányászat körüli dolgokról, de fejtegetésének semmi műszaki vonatkozása nincs.

Lábjegyzet

  1. H. Dernschwam, Tagebuch emer Reise nach Konstantinopel und Kleinasien 1553–1555. Hrsg. F. Babinger. München, 1923. 266–269.

Műve

Johannes Dernschwamm a bányászatról: Országos Széchényi Könytár Kézirattára Fol. Lat. 519.

Irodalom