Johannes Honterus

A Múltunk wikiből

eredetil Johannes Holler, magyarul Honterus János

Brassó, 1498 – Brassó, 1549. január 23.
Wikipédia
Johannes Honterus
1530
Szebenben megjelenik Sebastian Pauschner Eine kleine Unterrichtung, Krakkóban Johannes Honterus Rudimenta Cosmographiae című munkája.
1533
Johannes Honterus megkezdi reformátori működését Brassóban.
1539
Megkezdi munkáját Johannes Honterus nyomdája Brassóban.
1542
Brassóban megjelenik: Johannes Honterus, Rudimenta Cosmographiae – Amerika ábrázolásával.

Péter Katalin

A hazai protestantizmus sajátos képe

Magyarországon mindezekkel szemben nem népi reformátor, nem is kálvinista, hanem az erdélyi szász lutheránus egyház megalapítója, Johannes Honterus fogalmazza meg, sőt gyakorolja először az ellenállási jogot. Logikája a népi ellenállástanokéval rokon. Azokban így szerepelt: a népnek át kell vennie az uralmat, mert a hatalmasság nem tölti be hivatását. Honterus Brassó és az egész Barcaság reformációja című 1543. évi írásában ez a gondolatmenet: a közösség vett át bizonyos feladatokat a hatalmasságtól, mert az nem tett eleget kötelességének. A kötelességmulasztás a lutheri tanítások szerint legfontosabb területeken történt, az iskolaügyben, a szegénygondozásban és az árvák gyámolításában. Honterus mégsem szociális feszültséget fejez ki. Ez már itt is sejthető: a „hatalmasság gondatlansága” a „haza” pusztulásával fenyeget.[1] Az utalás félreérthetetlenül az ország irányítóira vonatkozik. Azok fel is figyelnek, a reformátornak a gyulafehérvári püspök előtt kell tisztáznia magát. És leírja: nem akarta sem „a szent királyi felség, Izabella királynő iránti köteles engedelmességét, sem a magyar birodalom igen tisztelt és tiszteletreméltó urait megsérteni”.[2] Érvelése azonban felettébb meghökkentő; a hosszú oldalakon át folyó mentegetődzésben egyszer sem kerül a tollára a lutheri tanításokból oly logikusan következő meggondolás, miszerint nem sértette meg a hatalmasságot, mert mindenekfelett engedelmességgel tartozik.

Ehelyett arról van szó, hogy nem fordult szembe, mivel „bizonyosan tudjuk, hogy a szent királyi felség, legkegyelmesebb királynőnk, magának és az övéinek a legmagasságosabb Isten iránti tiszteletéből kifolyóan sem Isten igéje ellen nem szólt, sem Jézus Krisztus rendelését vagy előírásait nem akadályozta”.[3] Isten akaratának betöltői között Izabella mellett az „övéi” is felsorakoznak, a néhai János király, János Zsigmond, a magyar urak, talán – a homályos szöveg miatt van bizonytalanság – maga Fráter György is. Honterus írása mégsem lehel meghunyászkodást. Következetesen a hatalmasság Isten iránti kötelességét hangsúlyozza. Így szinte fenyeget: addig vagyunk engedelmesek, míg az ellenkezőjére okot nem adtok. Végül le is írja, és bár a hatalmasság szót nem használja, a szövegösszefüggésből világos, hogy arról van szó. „Szent mártírok példájából és különböző bibliai helyek tanúságából tehát bizonyosan tudjuk, hogy az olyan embereknek is, akik Isten törvényeivel a vallás és a hit dolgában ellenkeznek és akadályozzák, örök kárhozat büntetése alatt nem szabad engedelmeskedni.”[4] A Luther által sokat hivatkozott bibliai helyet a „felsőbb hatalmasság”-ról egyszer sem irja le. Most Péter apostollal érvel: „Istennek kell inkább engedelmeskedni, mint az embernek.”[5]

Majdnem két évtizeddel később, 1562-ben kerül aztán nagyon hasonló szöveg a másik protestáns felekezet egyik iratába: Nem kell engedelmeskedni a hatóságnak, ha valamit a természeti törvény, avagy az Isten dicsősége és törvénye ellen parancsol. „Mert inkább kell félni Istentől, mint az emberektől.”[6] Az irat Debrecenben készült, helvét irányzatú hittételek összefoglalása Melius fogalmazásában, zsinati határozat tartalmazza. A helyzet érdekessége pedig nemcsak az, hogy a helvét irányzat megismétli a lutheránus állásfoglalást. Nem kevésbé érdemes figyelemre, hogy az egymással összecsengő szövegek szerepe is hasonló. Honterus szövege a gyulafehérvári püspökhöz beadott iratból való, Meliusnak az ellenállási tant is megfogalmazó munkáját pedig az egri püspökhöz nyújtották be. Az egervölgyi „hadsereg, nemesek és lakosok” kérik el Debrecenből, és használják fel. Ők éppen úgy az engedetlenség vádja alá kerültek, mint Honterus. A különbség csak annyi, hogy a reformátornak Izabella királynő alatt kellett mentenie magát, az egervölgyiek ügye Ferdinánd király uralma alatt támadt. Végül gyakorlatilag az okok is azonosak. Honterus valóban elmarasztalta az ország irányítóit, és az egervölgyiek tényleg kijelentették, hogy lelkiismereti ügyekben a királynak nincsen beleszólása.

Iskolák

Johannes Honterus Brassóban kezd 1541-ben tanítani.

Polgári kultúra

Honterus pedig egyenesen a Corvinához hasonlítja a brassóiak könyvtárát.

A városi nyilvános könyvtárak 16. századi állapota ismeretének híján nem tudjuk, Honterus mennyire túloz.

Az anyanyelvi kultúrák térhódítása

Az értelmiségiek sem tagadják meg eredetüket. Heltai Gáspár például a kolozsvári városi mozgalmakban hangsúlyozottan szászként viselkedik. A külföldi egyetemi anyakönyvekbe azonban a magyarországi nem magyarok nem németnek, horvátnak, esetleg románnak jegyzik be magukat, hanem ekkor ugyancsak „Hungarus”-nak. S egyetlen szépirodalmi jellegű mondatot sem írnak le az anyanyelvükön, pedig Johannes Honterust például egyházi tevékenysége alapján a német nyelv művészének tekintik a kortársak; mégsem működik soha szépíróként.

Az élet minősége megváltozik

Az újkor magyarországi nyitányának is tekinthető munka Honterus Rudimenta Cosmographiae-ja, az 1542. évi brassói kiadás. A világmindenség leírását tartalmazza. A könyv formáját és tartalmát tekintve is remekmű. Negyvennél több újranyomása vagy új kiadása jelenik meg Európa-szerte. Formailag két részre oszlik; rendkívül jól memorizálható, hexameterekből álló szövegre és fametszetes térképekre, valamint más illusztrációkra. A kecses, nyolcadrét alakú könyv igen gondos kivitelben készült, a térképeket maga Honterus metszette, aki művészi színvonalú mestere ennek a munkának. Igazi népkönyv, ma is élvezet kéz be venni. Amerikát több térképen is ábrázolja, két nagy sziget formájában, de jól kivehetően, és itt van Amerika felfedezésének első magyarországi leírása: „nyereségvágytól hajtva” látták meg.[7] A dolog érdekessége az, hogy Honterus valószínűleg itthon döbben rá az Újvilág jelentőségére. A Rudimenta Cosmographiae korábbi formában megjelent külföldi kiadásai ugyanis még nem tüntetik fel Amerikát a térképeken. A szöveg pedig a brassói kiadást megelőzően csak felsorolja az új földrészt sok más sziget között.

Amerika 1542. évi „felfedezése” Magyarországon persze eléggé későinek tűnik, hiszen már évtizedek óta lehet róla olvasni, és térképen is ábrázolták. Ez a tény azonban egyelőre semmit nem jelent. Nem tükröz valami fajta elmaradást. Egyszerűen véletlen. Éppen Honterus korábbi kiadásai mutatják. Svájcot senkinek nem jutna eszébe a fejlődésben elmaradott országnak tekinteni, Bázelben mégis Amerika nélkül jelentek meg Honterus térképei először.

R. Várkonyi Ágnes

Intézmények, iskolák, nyomdák, könyvtárak

Brassó város Honterus János alapította gyűjteménye javarészben az 1689. évi tűzvész áldozatául esett.

Lábjegyzetek

  1. Johannes Honter, Die Reformation der Kronstadter Kirche und des ganzen Burzenländer Bezirkes 1543. Hrsg. J. Gross, Honters Schriften. Bh. zu VIII. Bd. d. Quellen zur Geschichte von Brasov-Kronstadt. év nélkül, 24.
  2. Johannes Honter, Die Apologie des Reformationsbüchleins 1543. Ugyanott 31.
  3. Ugyanott 32.
  4. Ugyanott 34.
  5. Ugyanott 34.
  6. Debreceni hitvallás, 1562. Kiadta Kiss Áron, A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései. Budapest, 1881. 176.
  7. Johannes Honterus, Rudimenta Cosmographiae. Régi Magyar Nyomtatványok 50. 42.

Műve

Johannes Honterus itt idézett irata: Régi Magyarországi Nyomtatványok, 1473–1600. Kiadta Borsa GedeonHervay FerencHoll Béla, (Budapest, 1971) 52.

Johannes Honterus brassói kiadása: Régi Magyarországi Nyomtatványok, 1473–1600. Kiadta Borsa GedeonHervay FerencHoll Béla, (Budapest, 1971) 50; bázeli kiadása: Régi Magyar Könyvtár. Szerkesztette Szabó Károly (Hellebrandt Árpád). I–III/1–2 (Budapest, 1879–1898) III. 306.

Irodalom

A külföldi tanító és Honterus kijelentése: Iványi Béla, Országos Széchényi Könytár Kézirattára Fol. Hung. 2903. 22, 54.