Courtenay Jolánta

A Múltunk wikiből
(Jolánta királyné szócikkből átirányítva)
1197 – Esztergom, 1233. június
királyné (1215–1233)
Wikipédia
1215
II. Endre feleségül veszi Jolántát.
1221
április 11. Honorius pápa levelet ír Jolántához az izmaeliták ügyében.
1233
első fele: Meghal Jolánta királyné.

Kristó Gyula

Pénzviszonyok

II. Endre 1217-ben, szentföldi keresztes hadjárata előtt, felesége, Jolánta hitbérének fedezésére nyolcezer márka értékben lekötötte a Maroson lejövő só, a pesti]] szaracénok és Bodrog megye jövedelmét. Alapos a gyanú, hogy a három jövedelmi forrás összefügg egymással, s arra gondolhatunk, hogy a pesti izmaeliták részesedtek az erdélyi só még királyi kézen levő részének szállításában a marosi vízi úton, továbbá a Bodrog megyét átszelő Káliz úton, legalábbis a Duna pesti révjéig.

Világi előkelők

Szerencsére ránk maradt 1156 tájáról II. Géza oklevele, s ebből kiderül, hogy Gottfried és Albrecht a magyar uralkodó hívására jöttek Magyarországra, s itt Sopron és Vas megyében összesen öt falut, illetve földet, valamint egy királyi erdőt kaptak adományul. Ezt a tényt megerősíti III. István király 1171. évi oklevele. Ebből szintén arról értesülünk, hogy a nemes Gottfried és Albrecht német hospesek II. Géza hívására érkeztek az országba. II. Géza halála után azonban Ivánka locsmándi comes három falut, illetve földet mint ispánságához tartozót a király előtt perrel kívánt a hospesektől elvenni. III. István a hospesek javára ítélt. Leszármazottaik főleg a XIII. század elején játszottak diplomáciai küldetésekben fontos szerepet a magyar király, II. Endre oldalán; egyikük az uralkodó leányát, Erzsébetet kísérte Türingiába férjéhez, másikuk pedig II. Endre feleségét, Jolántát hozta Konstantinápolyból Magyarországra.

Az új berendezkedés hívei

Az 1213. évi események az intenzív német hatás végét is jelentették, hiszen 1215-ben Endre a latin császárság központjává lett Bizáncból hozott magának feleséget, Jolántát, aki a francia királyi családból származott.

Az új berendezkedés időszakának külpolitikája

Az 1213 őszén meggyilkolt Gertrúd után a magyar király 1215-ben a latin császárság székhelyévé lett Bizáncból hozta új feleségét, Jolántát, aki előkelő család sarja volt. Apja a francia Capet-családba való Courtenay Péter, anyja pedig flandriai Jolán, a latin császárok, Balduin és Henrik nővére volt.

Az új berendezkedés tetszhalála és feléledése

1221 áprilisában III. Honorius pápa levélben intette Jolántát, Magyarország királynéját (mivel tudomása szerint Magyarország izmaelitáinak, szaracénjainak sokasága a királynéhoz tartozik), hogy ne engedje a keresztényeket, akár szolgákat, akár szabadokat az izmaeliták kezébe jutni; méltatlan a keresztényeket a keresztény hit ellenségeinek kezében és hatalmában hagyni, az izmaelitákkal való együttélésből sokan a pogányság tévelygésébe csúsznak át.

Az 1222. évi Aranybulla

Batiz felesége, a francia származású Ahalyz (Aliz) asszony II. Endre hitvesének, Jolántának volt az udvarhölgye.

Endre és Béla politikája az 1220-as évek közepén

III. Honorius pápa 1222. július elején erősítette meg II. Endre feleségének, Jolántának adott hozományát, amely a szlavóniai bánságot, Varasd, Somogy, Zala és Szerém megyéket foglalta magában.

II. Endre külpolitikája uralkodásának utolsó éveiben

  • II. Endre élete utolsó éveiben számos családi esemény történt. 1233 első felében elvesztette második feleségét, Jolántát, tetemét a Maros menti egresi cisztercita monostorban helyezték el. Házasságukból egy leány származott, Jolánta, aki 1235-ben Jakab aragóniai király felesége lett.[1]
  • Alig telt le Jolánta halála után a gyászév, 1234 tavaszán oltárhoz vezette egy itáliai őrgróf leányát, Beatrixot.[2]
  • A források egymásnak ellentmondó tudósításai közül a legnagyobb a valószínűsége annak a hírnek van, amely szerint Endrét második felesége, Jolánta mellé az egresi monostorba temették el.

Lábjegyzet

  1. Jolántáról pedig, aki Aragónia királynéja lett lásd Kropf Lajos, Árpádházi Jolán, Aragon királynéja (Századok 1897. 3); Thallóczy Lajos, Árpádházi Jolán Aragon királynője (Századok 1897. 7).
  2. Beatrixról lásd Nyáry Albert, Beatrix királyné, II. Endre hitvese (Századok 1868. 9);