Jovan Hadžić

A Múltunk wikiből

Јован Хаџић, magyarosan Hadzsics János. Álneve Miloš Svetić.

Zombor, Bács megye, 1799. szeptember 8. – Újvidék, 1869. május 4.
szerb jogász, ügyvéd
Wikipédia
Jovan Hadžić

Arató Endre

A magyar–szerb viszony lassú éleződése

A szerb mozgalomban nagyobb élénkséget az 1842. évi karlócai, szerb nemzeti (ám valójában az egyházi kiváltságok alapján működő) kongresszus váltott ki. Ekkor választották meg a szerb mozgalom reakciós szárnyának későbbi vezetőjét, Josip Rajačićot metropolitává. Jovan Hadžić jogász, tanár pedig felségfolyamodványt szerkesztett, amelyben a kongresszus 53 résztvevőjével együtt egy újabb szábor (vagyis az egész magyarországi szerbséget immár nemcsak mint vallási közösséget, hanem mint nemzetet képviselő, az 1790–1791. évihez hasonló nemzetgyűlés) összehívását kérte.

Spira György

A májusi nemzetiségi tanácskozások

Amint az ellenforradalom esélyeit növelte a május 13–15-én Karlócán lebonyolított szerb nemzeti gyűlés is. Mert ennek a gyűlésnek a résztvevői között akadtak ugyan, akik – mint például Teodor Pavlović, a Pesten kiadott liberális szellemű Sveobite Jugoslavenske i Serbske Narodne Novine szerkesztője meg Jakov Ignjatović, a fiatal szentendrei író vagy Jovan Hadžić újvidéki városi tanácsnok – sejtették, hogy ha a szerbek most frontot nyitnak a magyarok ellen, akkor ebből mindkét népnek csak kára lehet, s akik ezért még mindig, a magyar részről mutatott eddigi hajthatatlanság ellenére is a magyarokkal kötendő megegyezés útját szerették volna egyengetni, ezeknek a férfiaknak a hangja azonban a szó szoros értelmében elveszett a Karlócát ellepő – nagyrészt a határőrvidék falvaiból kikerült, s a gyűlés vége felé már 6–8 ezres létszámúvá terebélyesedett – sokaság szenvedélyes zúgásában. Annál nagyobb tábora volt viszont Karlócán Stratimirovićnak, aki a Habsburgokra – Hadžićékhoz hasonlóan – maga is illúziók nélkül tekintett ugyan, de Pozsonyból hazatérte óta abban a meggyőződésben volt, hogy kellő engedményekre a magyarok csupán határozott fellépéssel lesznek rábírhatóak, s ezért többé a fegyveres magyarellenes felkelés gondolatától sem idegenkedett.