Jutas vezér

A Múltunk wikiből
Wikipédia – Jutocsa

Györffy György

Az Árpád-fiak szállásrendje és a dukátus

  • Árpád harmadik fiának, Jutasnak és Fajsz nevű unokájának a Jutas és Fajsz helynevek tanúsága szerint a Kapos–Sárvíz mellékágainak eredeténél, Veszprémben és Somogyban feküdtek nyári szállásai.
  • Az Árpád-fiak nevéből képzett helynevekből a következő utódlás rekonstruálható a bihari és a nyitrai dukátusban: amíg Biharban és a Nyírségben Szabolcs, s az Al-Dunánál az idősebb fiú, Tarhos országolt, addig öccse, Üllő (Jelech, Jelő, Hülek) Nyitrában rezideált. Szabolcs után Tarhos, az ő halála után Üllő kerülhetett Biharba. Itt a folyamatosság látszólag megszakad, mert Jutas dukátusi szereplésére biztos utalás nincs, és Árpád negyedik fia, Zolta helynévben csak Bihar nyírségi részén igazolható; vele egy időben viszont Tarhos fia Tevel csak a nyitrai dukátus

Tizennégy éves német–magyar háborúság

907 júniusában Regensburgból, a Duna mentén indult el a hatalmas sereg, melyet az uralkodó, Gyermek Lajos Ennsburgig kísért. A hadsereg vezére Luitpold herceg, Bajorország és Karantánia kormányzója volt, mellette vonult Theotmár salzburgi érsek, a birodalom prímása, számos püspök és apát kiséretében. Amennyiben Árpád ekkor még életben volt, csallóközi nyári szállásán idejében értesülhetett a támadásról, és mozgósíthatta a nyugati országrész haderejét, így az Árpád-fiak közül Leventéét Morvaországból, Jutasét a Dunántúlról, Üllőét a Nyitra vidéki kabarokkal és több más törzsfőét.

Az erőviszonyok átrendeződése

Az augsburgi vereség a belső erőviszonyok átrendeződését vonta maga után. Azoknak, akik részt vettek a vállalkozásban, és akik támogatták az akciót, nemcsak azért kellett elbukniuk, mert felelősek voltak a vereségért, hanem elsősorban azért, mert katonai kiséretük elpusztult vagy jelentősen meggyöngült, és szükségképpen az intakt seregekkel rendelkező vezérek kezébe ment át a hatalom.

Úgy tűnik, Árpád négy fiának ága közül ekkor hanyatlott le kettő, Jutasé, akinek fia Fajsz volt, és Üllőé, akitől Tas fia Lél származott, viszont megmaradt és viszonylag megerősödött Tarhosé, akinek unokája, Tormás 948-ban ifjú volt, és főként Zoltáé, akinek fia, Taksony a királyi dinasztia alapítója lett.


Valószínű, hogy Taksony kezdte meg kiszorítani a hatalomból Tarhos, Üllő és Jutas leszármazottait, illetve az utódlásban a régi magyar szeniorátusi trónöröklés mellőzésével saját ágának biztosítani az uralmat.