Kál harka

A Múltunk wikiből
Bulcsu

Györffy György

Milyen módon történt a föld elosztása?

A X. század elején élt vezérek szálláshelyét meglehetősen pontosan ismerjük a nevüket őrző helynevekből, s ebből kiderül, hogy a fejedelmek, Árpád és Kurszán, s olyan fővezérek, mint Tétény és Kál harka szállásokkal rendelkeztek a Dunántúlon.

A vezérek szállásrendje és törzsek

A harmadik méltóság, a harka tisztét a 920–930-as évek táján Kál, Bulcsú apja töltötte be. Az ő nevét fenntartó szállások főleg a Balatontól a Dunáig terjedő területen jelentkeznek, részint a Fertő-tó és a Répce mellett – ami felfogható úgy is, mint Tétény fia „Harka” öröksége –, részint a Balaton északi partján. Minthogy Diós-Kál a 9. században fejedelmi székhelynek számító Zalavárral szomszédos, ennek mindenkori ura pedig a fenéki római erődöt is kezében tartotta, birtoklása méltán kapcsolható a harmadik vezérhez. Kál nyári szállását a Badacsony közelében torkolló Káli-völgyben kereshetjük.


Szállásterületenként és nemzedékenként felsorolva az ott megszálló vezéreket a következő feltételezett képet kapjuk:

  Rábavidék
II. nemzedék Kál

A véglegesnek ígérkező 900. évi új szállásrendben 904-et követően bizonyára nagy személyi változások következhettek be, amelyek révén egy második generációbeli új „vezérkar” alakulhatott ki. Több második generációba tartozó vezér az ország nyugati szélén, egy-egy folyóvíz mellett nyert új szállást, amelyet olykor családtagjai is örököltek. Így Kál és Bulcsú említett udvarhelye mellett, a Gyöngyös mentén Bogát és Tevel, a Répce mellett Huba és Szemere, a Nikics–Sió partján Szabolcs, az Ikva mellett Harka, Gyula, s nem messze, a Fertő tónál Tétény, sőt az egymással szomszédos csallóközi Ete és Bár is e sor folytatásának tekinthető. Mindez nem új megszállást jelent, hanem egy nyugati támadásra való felkészülésre mutat, és Konstantin császár azon szavaival magyarázható, hogy a magyarok vezéreinek megegyezésük van, hogy ahol háború üt ki, a folyóknál találkoznak.

Új egyházi alapítások, újjászervezés

Zalavár a honfoglalás után Kál harka, valamint fia, Bulcsú hadvezér birtokába került.

Irodalom

Az Anonymus-féle Bogát fia Bulcsú és a Konstantin-féle Kál fia Bulcsú leszármazás ellentmondását Gyóni Mátyás (Magyar Nyelv 34. 1938. 86–96, 159–168) azzal vélte feloldhatónak, hogy a Kál nevet a káliz népnévből vezette le (s ebben követte őt például Herényi István, Századok 105. 1971. 361), de Gyóni utóbb rájött, hogy tévedett (Gyóni, A magyar nyelv görög feljegyzéses szórványemlékei 65).