Kázmér lengyel király

A Múltunk wikiből

"Megújító" Kázmér, lengyelül Kazimierz I Odnowiciel

Wikipédia
Casimir I of Poland

Györffy György

Az Árpád-ház mellőzésétől a német hűbérig

Elsőként Bretiszlav cseh herceg látta elérkezettnek az időt függetlensége kiharcolására és hatalma gyarapítására. Mindenekelőtt a forrongástól és belháborútól földre sújtott Lengyelország megrablásából nem akart kimaradni. Szövetségest keresve Péterhez fordult, annál is inkább, mert Kázmér lengyel trónörökös 1034 óta Magyarországon élt száműzetésben, és követei útján kérte, hogy Péter továbbra is tartsa Kázmért fogságban. Péter bizonyára szívesen megtette volna ezt, ha cserében biztosítva látja a Vazul-fiak ártalmatlanná tételét, Levente és Endre azonban idejében eltávozott Csehországból Lodomériába, majd a besenyők földjére, s így Péter sem tartóztatta Kázmért, amikor ez anyjához, a német Richeza hercegnőhöz Németországba akart távozni. Bretiszlav lengyel hadjáratán elpusztította Poznant és Gnéznát, ahonnan elhozta Szent Adalbert hamvait is.

Az új német császár, a fiatal, energikus III. Henrik először is Kázmért 500 lovas kíséretében hazaengedte Lengyelországba, majd hadjáratot indított Bretiszlav ellen.

A német támadás és egy nomád invázió elhárítása

Végül, hogy szövetségest szerezzen, Lengyelországba is elküldte követeit, ahol öccse, Béla herceg – mint a fejedelem sógora – jó ideig Kázmér udvarában élt. Lengyel segítséget nem sikerült szerezni, mert 1050 őszén a császár váratlanul megvádolta Kázmért, hogy egy cseh tartományt bitorol, mire Kázmérnak Goslarban személyesen kellett tisztáznia magát a vád alól, és nemcsak hogy nem segíthette Bélát, hanem még neki kellett segédcsapatokat ígérnie a magyarok ellen.

Irodalom

Péter és Kázmér kapcsolatához vesd össze Gallus Anonymus: Monographie Anonima TZW. Galla kronika czyli dzieje ksiazat i wladcow polskich = Galli Anonymi cronicae et gesta ducum sive principum polonorum Editor K. Maleczyński (Kraków, 1946). 41–42.