Kékkő

A Múltunk wikiből

szlovákul Modrý Kameň, németül Blauenstein

város Szlovákiában a besztercebányai kerület nagykürtösi járásában
Wikipédia
Coat of arms of Modrý Kameň

Sinkovics István

Szakadatlan harcok a végvidéken

1575 júliusában a budai pasa a végvárakban szolgáló katonaságot a fehérvári bég vezetésével – ágyúkkal felszerelten – az Ipoly menti várak elfoglalására küldte. Kékkő, Divény és Somoskő nagyobb harc nélkül került a túlerőben levő török kezébe. Erre a hét bányaváros közös küldöttséget menesztett Regensburgba, hogy a császár az itteni várakat erősíttesse meg, mert különben nem lehet védekezni a török ellen. A hadjárat alatt a bányamunkások fegyvert fogtak, a termelőmunka megállott, pedig a bányák jövedelmét a kincstár nem nélkülözhette.

A háború nyitánya

A királyi hadsereg őszi hadjáratának sikereihez járult, hogy a bányavárosokat övező kisebb várak török őrségei Fülek elfoglalásának és a várható további támadásnak a hírére elhagyták váraikat. Kékkő, Divény, Buják, Ajnácskő, Somoskő és Hollókő birtokbavételével a Garam menti bányavárosok védelme biztosabbá vált, s Pálffy 1594 januárjában sikeres hadjáratot fejezett be.

Benczédi László

Az 1678. évi hadjárat

Október folyamán sorra elesett Zólyom, Beszterce-, Breznó-, Selmec- és Körmöcbánya, majd egyenként behódoltak Korpona, Kékkő, Divény, Gács és más várak őrségei is. Ezzel mintegy hat hét leforgása alatt a kurucok ellenőrzése alatt álló terület elérte addigi legnagyobb kiterjedését.

R. Várkonyi Ágnes

A vitézlő rend

A kékkői vár lovas- és gyalogrendben levő seregének kertjeit, szállásait, istállóit Balassa Ádám főkapitány 1670-ben mint földesúr önkényesen elfoglalta.

Makkai László

A nép nemzete és hazája

1669-ben Esterházy Pált főkapitányi kinevezése alkalmából már így üdvözölte a kékkői lovas- és gyalogsereg: „Isten ő szent felsége azt adván érnünk, hogy ennek a kevés megromlott magyar nemzetnek nem idegen nemzetet, hanem Nagyságodat, igaz magyar vérünket adta előnkbe, szívünk szerint örülünk.”[1]

R. Várkonyi Ágnes

Országos támadás, társadalmi érdekegység

A felkelők kezébe került a Garam völgye, s október folyamán Szécsény, Hatvan, Garamszentbenedek, Kékkő, végül Gács, majd pedig Csábrág vára is megadta magát.

Lábjegyzet

  1. Országos Levéltár, P 125 Esterházy Pál nádor iratai 669/5298. (Benczédi László szíves közlése.)