Köprülü Ahmed

A Múltunk wikiből

törökül teljes nevén Köprülü Fazıl Ahmed Paşa, horvátosan Ahmed Ćuprilić

1635. k. – Konstantinápoly, 1676. október 19.
oszmán nagyvezír.
Wikipédia
A nagyvezír képe az 1898-as kiadású Magyarország vármegyéi városai: Vasvármegye c. könyvből.
1661
november 1. Konstantinápolyban Köprülü Mehmed fia, Ahmed kap nagyvezíri kinevezést (1676-ig).
1663
április 12. Köprülü Ahmed nagyvezír elindul Drinápolyból az I. Lipót elleni hadjáratra.
június 10. Köprülü nagyvezír Belgrádban fogadja I. Lipót követeit: visszautasítja a bécsi udvar békeajánlatát.
június vége A Köprülü nagyvezír vezette török sereg Budára ér. (Július 30-án indul tovább.)
augusztus 7. Török győzelem Párkánynál.
augusztus 12. Kücsük Mehmed jenei bég elhagyja Erdélyt, majd csatlakozik a nagyvezír seregéhez.
augusztus 13. Sikertelen török támadás Zrínyi-Újvár ellen.
augusztus 16. Érsekújvárt ostromolni kezdi Köprülü Ahmed, a vár harminckilenc napi ostrom után megadja magát.
augusztus vége Pozsonynál táborba száll a császári sereg.
szeptember 20. Apafi Mihály erdélyi fejedelem – ismételt felszólításra – a nagyvezír táborába indul.
október 28. Köprülü nagyvezír hadával Érsekújvárról megindul Belgrádba, téli szállásra.
ősze Előbb a Rajnai Szövetség német tagjainak hadai, majd egyes német birodalmi fejedelmek csapatai, végül francia csapatok érkeznek Magyarországra a török elleni segítségül.
november 2. Léva megadja magát a töröknek,
november eleje Nógrád vára huszonhét napi ostrom után megadja magát a török seregnek.
november 27. Zrínyi Miklós szétszórja a Muraközre támadó török és tatár csapatokat.
december 1. Apafi Mihály a török táborból megérkezik Gyulafehérvárra.
1664
május 8. Köprülü Ahmed nagyvezír újabb hadjáratra indul Belgrádból Magyarország ellen.
június 8. Zrínyi-Újvár török ostroma. (A vár június 30-án török kézre kerül; július 7-én felrobbantják.)
július eleje A Rajnai Szövetség újabb csapatai érkeznek Magyarországra.
július 18. Kiskomárom várát a török felrobbantja.
augusztus 1. A szövetségesek győzelme Szentgotthárdnál.
augusztus 10. Béke Vasváron a szultán és I. Lipót között. (A Porta megtartja Váradot és Érsekújvárt, valamint négy felső-magyarországi vármegyét. A Bihar vármegyei Székelyhidat lerombolják. Erdélyt mind a török, mind a császári katonaság elhagyja.)
1667
június eleje Köprülü Ahmed nagyvezír Kréta szigetén fogadja Apafi Mihály követét. A tárgyalás Bécs tudomására jut.
1673
november 10. A lengyelek győzelmet aratnak Chocimnál a Köprülü Ahmed nagyvezír vezette török csapatok felett.

Hegyi Klára

A szultáni hatalom meggyengülése

Az öreg Köprülüt öt év múlva fia, Ahmed követte az állam élén. Mérsékelte a már szükségtelenné vált terrort, s apja kormányzati elveit követve stabilizálta a birodalom belső és külső helyzetét. A hadsereg még egyszer — és utoljára — sorozatos sikereket ért el: a magyarországi harcok a törököknek előnyös vasvári békével zárultak, huszonnégy éves háború után, 1669-ben Krétát feladták a velenceiek, s 1672-ben átmeneti­leg Ukrajnában is győzelmet arattak a lengyelek felett. Az időleges megerősödés azonban korántsem jelentette a 16. századi aranykor visszatértét. A régi rend alapjaiban roppant meg, a visszafor­dulás lehetetlen volt. A Köprülük két évtizedes kormányzata mindössze azt példázta, hogy a központi hatalom átmenetileg még hatásosan tudott élni a terror eszközével.

R. Várkonyi Ágnes

Apafi fejedelem és a Köprülü-kísérlet

Önálló cikk.

„A század főnixe”

Eközben Zrínyi az eredeti haditerv szerint mintegy 4–5 ezer főnyi sereggel támadásokat kezdett a Dunántúl déli részén, és egy nagyobb Dráván túli hadjárat előkészületein dolgozott. Majd október 10-én Vízvár mellett országos hírű győzelmet aratott. Megtorlásként a nagyvezír a dunántúli török várak őrségeiből összevont csapatot indított a Muraközbe. Zrínyi azonban sikeresen elébük vágott, és november 27-én egy álló napon és éjen át tartó ütközetben megint győzött.

Az őszi hadjárat megállította, sőt zátonyra futtatta Köprülü hódoltató kísérletét: a királyi Magyarországot nem lehet a török hatalom alá hajlítani. Zrínyi győzelmeinek morális hatása alig felmérhető.

Magyar külpolitika és az európai törökellenes koalíció

Érthető, hogy a dinasztikus gondokkal küzdő bécsi udvar a Türkenhilfe felelevenítése ügyében mindaddig tartózkodó álláspontot képviselt, amíg a feltételeket nem látta világosan, s a magyar főurak, az erdélyi fejedelem s a francia támogatással politizáló János Fülöp Rajnai Szövetségének kapcsolatától hatalmi pozícióit féltette. De 1663-ban, a török háború kibontakozása idején ez a tartózkodás már a birodalmi érdekek szempontjából sem érthető és nem menthető. Köprülü Eszéknél táborozott, Regensburgban már ülésezett a birodalmi gyűlés, amikor a spanyol párt még mindig ragaszkodott hozzá, hogy a birodalmi segélyt csak a legvégső szükség esetén vehetik igénybe. Majd a török hadsereg közeledésére az udvar mégis kérte a segélyt, de kikötötte, hogy katonák helyett pénzt adjanak, mert a birodalmi haderőt a Haditanács állítja fel, és Montecuccoli parancsnoksága alá helyezi.


A császár válasza azonban lesújtó: ha nem tudták bevenni az első rohammal Kanizsát, a hosszú ostrom sikerében nem bízik, de mindent a generálisok döntésére hagy. A külső sáncrendszert meg kellene erősíteni, de a kért és ígért segítség késik, Köprülü pedig már Szigetvár alatt van. A beteg Hohenlohe, a sebesült Strozzi, a kimerült hadmérnökök és ezredesek Zrínyivel együtt mégis úgy döntenek, hogy kitartanak. Batthyány Kristóf kész Esterházy Pállal együtt megtámadni a török felmentő sereget, s futár viszi Montecuccolinak Zrínyi levelét: a király parancsa értelmében jöjjön vagy küldjön segítséget.

Június 1-én azonban kiderül: a török hadereje 60 ezer főnyi, és már csak alig 20–25 kilométerre van. Kínos tanácskozás után döntöttek, megszakítják az ostromot, visszavonulnak. Ha az ostromszerek, az ágyúk s a teljes haderő épségben marad, még visszaüthetnek, Zrínyi-Újvár falainak védelme alatt a szövetségesek még mindig kézben tarthatják a kezdeményezést.

Köprülü Ahmed nagyvezír eredeti terve szerint az EszékPécsKanizsaGyőr útvonalon Bécs alá készült. Most ki kellett térnie, hiszen nem hagyhatta hátában az ellenség fő haderejét. Gyors sikerre számított. Zrínyi-Újvár fedezetében a Mura és a Dráva mögötti állásokat elfoglaló szövetséges csapatok azonban sikeresen visszaverték támadásait. Két hétig állt a harc, Zrínyiék várták az útban levő segélycsapatokat, a franciákat, a Badeni Lipót vezetésével közeledő birodalmi haderőt s mindenekelőtt Montecuccolit a császári hadakkal. Közben elesett Strozzi s Zrínyi sok vitéz katonája, közöttük Kiss Farkas, híres törökverő kapitány. Június 15-én végre megérkezett a várt császári haderő a fővezér a Montecuccolival az élen, de nem a vár felmentésére, hanem feláldozására szóló paranccsal. Montecuccoli utasítása úgy szólt, hogy a várért haderejét ne kockáztassa, csak addig tartson ki, ameddig a nagyvezír seregét nagyobb áldozatok nélkül föltartóztathatja, és a szövetséges csapatok élelemszállítmányai megérkeznek. Montecuccoli tehát azzal az ürüggyel, hogy Badeni Lipót érkezését várja, megtiltott minden, akárcsak Zrínyi-Újvár védőit is segítő támadást.

Zrínyi-Újvár négy hétig állta a 40 ezer főnyi török sereg ostromát, elesett Horváth András kapitány, megsebesült D'Avancourt báró, a tüzérségi védelmet irányító hadmérnök főtiszt. Végül Montecuccoli parancsára Tasso alezredes megkezdte a csapatok kivonásának és a vár felrobbantásának előkészületeit, de a janicsárok váratlan roham pánikot keltett a védők között, s az 1900 főnyi őrség több mint kétharmadát, 1266 embert a török harcosok lemészároltak, majd felrobbantották Zrínyi-Újvárat. A Dunántúlra eközben megérkeztek a francia és birodalmi szövetséges csapatok. Alsó-Magyarországon pedig a Garam folyó térségében bevették Lévát.

Zrínyi, Turenne, Montecuccoli

Köprülü támadásáról több kortárs megállapította: Bécs városát vette célba.

A szentgotthárdi csata

A teljes cikk.

A vasvári béke

  • I. Lipót Habsburg császár és magyar király látszólag előnyösebb békét kötött, mint amilyet korábban Köprülü felajánlott: fel sem merült már, hogy évi adót kellene fizetnie. Evlia Cselebi szerint azonban a Próféta csapatai között és a helyőrségeken kihirdetett békeszövegek több előnyt tartalmaztak török részre. Párkány és Érsekújvár, továbbá Pest és Hatvan között új várakat építhet a szultán. Nemcsak Várad és Érsekújvár marad hatalmában a hozzájuk tartozó hatalmas várbirtokokkal együtt, hanem minden meghódított vagy hódoltatott terület. Ez azt jelentette, hogy a pasák mindama falvaktól követelhetnek adót, ahová Allah katonái eljutottak, vagy amelynek nevét defterbe írták. A békeszerződés nem rögzítette pontosan a határokat, így az oszmán hatalom fennhatósága alá eső terület végpontjait hol gyors tatár portyák merészebb beütései, hol a foglyokból kivert távoli falunevek szerint növelték meg. A békeszerződés pontjaihoz még hozzáfűzték a török szultán és a Habsburg császár megállapodását arról, hogy a magyaroknak nem adnak segítséget, sőt kölcsönösen tájékoztatják egymást terveikről, és kereskedelmi szerződést kötnek egymással. Végeredményben a békeszerződés történelmi súlyát mégis az adta meg mindkét fél számára, hogy rájuk nézve egyaránt előnyös fordulatot adott 1663–1664 nemzetközi méretű fejleményeinek. A török vesztésre álló főserege megmenekült a pusztulástól, a szultán pedig attól, hogy belebonyolódjék egy nagyszabású európai háborúba, amelyre sem katonailag, sem diplomáciailag nem készült fel.
  • A vasvári béke vereséget mért egy nagyszabású magyar politikai mozgalomra. A magyar politika a vesztfáliai béke után súlyos körülmények között, nagy áldozatok, kudarcok árán, de mégis számottevő eredményeket ért el. Miután 1655-ben meghiúsította az alkotmányátalakító kísérletet, 1657 után sikerrel dolgozott, hogy leküzdjék az újabb uralmi válságot az Erdélyi Fejedelemségben: 1662-ben Montecuccoli katonai uralmát, 1663-ban Köprülü kísérletét védte ki.

A három állam

Köprülü Mehmed nagyvezír, amikor két esztendő alatt összefogta a széthulló török közigazgatást, megszervezte a hatékonyabb diplomáciát, és talpra állította a hadsereget, egész Európát bámulatba ejtette. Utóda, a nyugodtabb, de ugyancsak nagy szervező egyéniség, a különlegesen művelt Köprülü Ahmed pedig már az apai reformok eredményeire építve léphetett tovább. A Török Birodalomban az 1650-es évek államkincstári bevételei jócskán alatta maradnak a kiadásoknak, 1660–1669 között viszont már majdnem helyreáll az egyensúly, a kereken 580 millió akcse bevételből 590 millió akcse kiadást kell fedezni. Ettől kezdve azonban megint növekvő kiadások húzzák le 1000–1250 millió akcséval a birodalom pénzügyi mérlegét, s az állami bevételek növelésében az 581 millió akcse a csúcsteljesítmény, az átléphetetlen, bűvös határ. 1669 után pedig ez már egyre inkább elérhetetlennek tűnik. Az 1680-as évek végére 300 millió akcséval csökken a bevétel. Durván számítva a bevételek kétharmadát a hadsereg emészti fel, a többit a diplomácia és a fényűző, kincsfelhalmozó szultáni udvartartás Viszi el. A birodalom társadalmi és vallási struktúrája – amint korábban már utaltunk rá – az államszervezeti rendszer átalakítását nem tette lehetővé, a régi intézmények mellett vagy helyett nem létesültek újak.

Adó- és kereskedelempolitika

Az 1650-es években a pasák önkényes kivetései és hódoltatásai, termény- és közmunka-követelései ugrasztották fel egy-egy országrész terheit. Köprülü Ahmed reformjai viszont a termelő lakosság országosan és következetesen növelt megterhelésére épültek.

Főurak és köznemesek

Batthyány Kristóf gondosan leírja a – politikatörténeti fejezetből jól ismert – Rajnai Liga elnökének kerti szökőkútjait működtető mechanikus víziszerkezeteket. Ilyesmivel nálunk Lippay György érsek pozsonyi kertjében próbálkoztak, és az esztergomi vár vízellátását oldották meg hasonló módon. Evlia Cselebi tájékoztatása szerint a vízoszlop Konstantinápoly legmagasabb mecsetjénél is magasabbra lövellt, s a szerkezetet megcsodáló Köprülü Ahmed nagyvezír kíséretére a fogaskerekeket kezelő apóka rákiáltott: „ne féljetek fiúk, ne féljetek!”[1]

A hanyatló török ereje

Köprülü Mehmed radikális módszereit, melyekkel a hadsereget bénító korrupciót kiirtotta, fia, a művelt és képzett Köprülü Ahmed újszerű politikával folytatta: Budán hadi építkezések, Érsekújvárott fölhalmozott lőszerek készítették elő a török ellen nemzetközi szövetséget tervező Európát megelőzni szándékozó hadjáratot.

Lábjegyzet

  1. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. 1660–1664. Fordította Karácson Imre. Budapest, 1904. 278.

Irodalom

Apafi magyar királyságáról Köprülü szavait idézi: Szalay László, Magyarország története V. (Budapest, 1881).