Köprülü Musztafa

A Múltunk wikiből

Fazıl Mustafa Köprülü, also known as Gazi Fazıl Mustafa Köprülü, albánul Fazil Mustafa Kypriljoti

1637 – 19 August 1691, Slankamen
served as the Grand Vizier of the Ottoman Empire from 1689 to 1691
angol Wikipédia
1690. október 8.
Aspremont Ferdinánd császári altábornagy feladja Belgrádot Köprülü Musztafa nagyvezírnek.
1691. augusztus 19.
Badeni Lajos császári fővezér a háború legvéresebb csatájában Szalánkeménnél (Szerémség) legyőzi Köprülü Musztafa nagyvezírt; maga a nagyvezír is elesik.

R. Várkonyi Ágnes

A balkáni hadjárat

Felkészületlenül, súlyos helyzetben érte tehát a császári hadsereget az új török nagyvezír, Köprülü Musztafa ellentámadása 1690 tavaszán. A császári udvar a balkáni felkeléssel vélte feltartóztathatónak a török ellentámadást. I. Lipót a társadalmi és vallásszabadság ígéretével szólította fegyverbe a lakosságot, de mivel Brankovics mozgalmát az előző évben a császári hatalom letörte, a nagy adókkal sújtott és a katonaság hatalmaskodásai miatt is sokat szenvedett nép inkább hitt a török ugyancsak szociális és adózási kedvezményekkel biztató ígéreteinek.

Köprülü Musztafa két irányban támadt: miközben Thökölyt engedte, hogy Erdélybe menjen, ő maga a fősereggel megvette Ništ, Vidint, Orsovát, Galambócot, Szendrőt, 1690. október 8-án pedig Belgrádot. Tatár segédcsapatok elfoglalták Lugost, Karánsebest, Lippát, és egészen Szolnokig, Debrecenig végigpusztították a Tiszántúl nagy részét. Velencét súlyos veszteségek érték a Balkánon és Kandia szigetén. A lengyeleket Moldvából kiszorító török és tatár csapatok Halicsig hatoltak.

A 100 ezer főnyi haderejével, francia hadmérnökeivel és tüzérségével 1691 augusztusában már Zimonyig előrenyomuló nagyvezír ellen Lipót császár csak mintegy 45 ezer főnyi, császári gyalogosokból, magyar, horvát és rác lovasezredekből összeszedett sereget tudott küldeni. Az augusztus 19-én Szalánkeménnél megvívott csatában 12 ezer török maradt a harcmezőn, köztük számos főtiszt és a nagyvezír.