Kücsük Mehmed

A Múltunk wikiből

törökül Küçük Mehmet

török pasa, Várad pasája
Wikipédia
1662
január 22. Mehmed jenei bég győzelme Kemény János felett Nagyszöllősnél. A harcban Kemény János elesik.
április 23. Apafi Mihály Kücsük Mehmeddel Kolozsvárt ostromolja. (Június 15-én fegyverszünet vet Véget az ostromnak.)
május 1. I. Lipót e napra országgyűlést hív össze Pozsonyba, ahol maga is megjelenik. (II. tc.: a német katonaságot azonnal vigyék ki az országból; V. tc.: háború esetén a személyes felkelés mellett a jobbágyházak után is tartoznak a birtokosok katonákat állítani – a városok és a mezővárosok saját lakosaik házai után állítsanak katonát; XLVII. tc.: külföldi törvényszéken hozott ítéletet a kincstár ne hajtson végre.)
június 15. Apafi Mihály és a jenei bég fegyverszünete I. Lipót megbízottaival.
1663
augusztus 12. Kücsük Mehmed jenei bég elhagyja Erdélyt, majd csatlakozik a nagyvezír seregéhez.
1671
augusztus 15. Kücsük Mehmed váradi pasa Hunyad vármegyei falvak hódolását követeli.
szeptember Apafi Mihály fejedelem biztosai átadják a török megbízottaknak az 1662 óta követelt Doboka, Kolozs, Belső-Szolnok, valamint Hunyad vármegyei falvakat.

R. Várkonyi Ágnes

Kemény János fejedelemsége és a furcsa hadjárat

Montecuccoli végre megkapta a hírt, hogy a török állta szavát, s szeptember 14-én, Marosvásárhelyre tűzzel-vassal, fenyegetéssel egybeterelt országgyűlésen fejedelemmé választatta a tatár rabságból nemrég szabadult Apafi Mihályt; a császári parancsot tehát engedelmes titoktartással végrehajtja. Közli Kemény János fejedelemmel, hogy a császár hadseregét kockára vetni semmiképpen nem merészeli, és 1661. szeptember 17-én – ugyanaznap, amikor Ali pasa elégedetten jelenti, hogy Erdélynek már van fejedelme – Kolozsvárott másfél ezer főnyi őrséget hátrahagyva, megkezdi visszavonulását. Kemény János fejedelem pedig a török elleni harc reményében összegyűlt erdélyi hadseregnek tudtára adja, hogy az ütközetet elhalasztják, mivel a biztos győzelem reményében meg kell várniuk, míg nagyobb segítő hadsereg érkezik.

Montecuccoli pusztítva, rabolva visszavonuló hadseregét az éhínség, a járvány s a lakosság jogos önvédelme jobban megtizedelte, mint a harc. A császári haderő 6-8 ezer főnyi veszteséggel vonult be december közepén telelni Kassára, útját a kifosztott parasztok és a csalódott nemesség elkeseredése kísérte. Kemény János fejedelem pedig a maradék erdélyi hadtesttel és magyar, horvát, német katonákból toborzott ezreddel az ország belsejébe indult, 1662. január 23-án Nagyszöllősnél megütközött Kücsük Mehmed pasa és az új fejedelem, Apafi Mihály seregeivel, csatát vesztett, és eltűnt a harc forgatagában.

Apafi fejedelem és a Köprülü-kísérlet

Apafival azonban ismét jó politikus és óvatos uralkodó került a fejedelmi székbe. A rendkívül művelt főúr, akit könyvei mellől kényszerítve emelt uralkodónak a török, azonnal szakított a megtorló politikával, a Kemény-pártiaknak általános amnesztiát hirdetett, megnyerte a szászokat, megcsendesítette a székelyeket, elérte, hogy a német őrség elhagyja Görgényt, majd Fogarasból is kivonuljon Szatmárra. Megalkudott Ali pasával, lecsillapította a bosszúszomjas Kücsük Mehmedet, és már 1662 tavaszán tudathatta az országgal, hogy a Porta engedett megtorló követeléseiből.

Kanizsa ostroma, a zsarnócai és a szentbenedeki csata

Közben a nagyváradi pasa, Kücsük Mehmed az Érsekújvár védelméül szolgáló Nyitra felmentésére indult, de elkésett, már május 3-án bevették a várat, a magyar és a császári haderőkkel szemben Zsarnócánál május 16-án Kücsük Mehmed csatát vesztve a harctéren maradt.