Kalán vezér

A Múltunk wikiből

Kulan

Csepregi Napló – Ond vezér

Györffy György

Az erőviszonyok átrendeződése

  • A Taksonyról nevezett szálláshelyek viszonylag csekély számából arra következtethetünk, hogy az ő közvetlen uralma még nem terjedt többre a maga és fiai által birtokolt Dunán inneni és dukátusi részeknél, és a többi országrészen el kellett néznie néhány vezér, így a gyulák és a tisza-jobbparti Kalán növekvő hatalmát.
  • A Magyar Krónika egy igen archaikus részében Géza házasságáról szólván megemlíti, hogy Géza házasságát Béld vagy Belüd (Beliud) hozta létre, aki Kalán (Kulan) leányát bírta nőül. Kalán fivére pedig Kaján volt. Valószínű, hogy e Taksony és Zombor nemzedékénél alig fiatalabb testvérpár a Tisza-vidék nagy hatalmú vezérének, Ónd fia Etének leszármazottja volt, Anonymus ugyanis az Árpád-kori birtokviszonyokkal egyezően Csongrád megyében jelöli meg a Kalántól leszármazó úri nemzetség (a Kalán-, más néven Bor- vagy Bár-nem) szállásbirtokát, és itt bukkanunk a Kaján helynévre is. A Kalán, Kaján és Bár helynevek ismétlődése Hunyad megyében és a Bár-Kalán-nemzetség itteni birtoklása ugyanakkor arra mutat, hogy itt volt nyári szállásterületük, ahová a Tisza mellékéről a Fehér-Körös menti szállásváltó úton jutottak el. Uralmuk súlypontja Csongrád megye tágabb környéke maradt. E vidék az itt előkerült Taksony kori aranysolidusok szerint kapcsolatban állt a görög kereskedelemmel.

Uralkodó osztály és világi nagybirtok

A nemzetségi birtok jogalapnak a Szent István-kori rendezést tekintette, és a birtokközösséget alkotó úri nemzetség általában Szent István korában élő ősről nevezte magát de genere X megjelöléssel. Így például a Csákok nem honfoglaló ősükről, Szabolcsról nevezték magukat, hanem az 1000 körül élt Csákról, Ond fia Ete utódai nem e nagynevű ősökről, hanem hol a Taksony és Géza korában élt Kalánról, hol az István kori Borról.