Karcag

A Múltunk wikiből

régebbi alakváltozatban Kardszag

város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a karcagi járás központja
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.

Vörös Károly

A népességfejlődés válságjelei

Jellemző, hogy 1843 és 1846 között, három év alatt Budán 13, Pesten már 45 öngyilkosságot anyakönyveztek, sőt 10 év alatt 8-an dobták el életüket a nagyvárosi problémáktól egészében érintetlen Karcagon is; az Erdélyi Nagyfejedelemségben 1839 és 1844 között, 5 év alatt 201 volt az öngyilkosok száma.

Orosz István

A mezőgazdasági tőke és hitel

A Tisza-szabályozás előtt a Tiszántúl mélyebben fekvő területeit a Tisza és mellékfolyóinak áradása rendszeresen elborította, s Karcag, Kisújszállás határában is csónakkal közlekedtek. A vízjárásos területek szántóföldnek nem, legfeljebb rétnek és legelőnek voltak alkalmasak a víz levonulása után.

Hajdu Tibor

Az offenzíva kezdete és elakadása. Böhm kapituláns politikája.

A Vörös Hadsereg csapatai az átkelést sikeresen végrehajtották, merész támadásokkal elfoglalták Szentest, Hódmezővásárhelyt, elérték Karcagot. A lakosság mindenütt örömmel fogadta őket.

Irodalom

A későbbi feldolgozások közül a geográfusnak is kiváló Györffy István tanulmányai emelked­nek ki:

  • Kunhalmok és telephelyeik a karcagi határban (Föld és Ember I. 1921. 58-62);
  • Die Hydrographie der Stadt Karcag in geschichtlicher Zeit (Budapest, 1926).
  • A mezővárosok tanyáira: Bellon Tibor, A karcagi tanács gazdasági irányító szerepe a 18–19. században (ugyanott II.);

Kiadványok