Karinthy Frigyes

A Múltunk wikiből

teljes nevén Karinthy Frigyes Ernő

Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.
író, költő, műfordító
Wikipédia
1930 körül
1912.
Karinthy Frigyes: Így írtok ti című kötete.
1918.
Karinthy Frigyes: Krisztus vagy Barabás című munkája.

Szabó Miklós

A művészeti forradalom kibontakozása

Babitsra és költőtársaira erősen hatott az a Nyugatról szétterjedő szellemi körérzet, amely a természettudományos determinizmus megingását felszabadulásként, új szabadság lehetőségeként élte át, nem bizonytalanság, metafizikus szorongás forrásaként. „Bolyai” című versében így fogalmazza ezt meg:

”Isten elménket bezárta a térbe
Szegény elménk e térben rab maradt
…
Én, boldogolván azt a madarat 
ki kalitjából legalább kilátott,
a semmiből alkottam új világot, 
mint pókhálóból sző kötélt a rab. 
…
kirabolván kincsét a képtelennek
nevetlek, mint Istennel osztozó, 
vén Euklides, rab törvényhozó.” 

Az élménnyel Babits nem egyedül áll: megtalálhatjuk ezt KarinthyKék hajó” című novellájában is.

Karinthy Frigyes

A teljes cikk.

Hajdu Tibor

Az 1918–1919. évi forradalmak művelődéspolitikája

A Nyugat progresszív tábora egészen a magáénak, Ady forradalmának tekintette 1918 októberét. Legtöbbjük a háború alatt a harcos pacifizmus pártján állt: a parasztság nézeteinek tudatos kifejezőjeként, mint Móricz; a bibliai „ne ölj” prófétás hirdetőjeként, mint Babits; avagy az individuális szabadság szentségére esküdve, mint Kosztolányi és Karinthy. Pacifizmusuk a belpolitikában egyet jelentett az osztályharc tagadásával, a kispolgári demokrácia céljainak igenlésével s többnyire a bűnös nacionalizmus elítélésével is.

Irodalom

Szalay Károly, Karinthy Frigyes (Budapest, 1961);