Karl Ludwig von Ficquelmont

A Múltunk wikiből
(Karl Ludwig Ficquelmont szócikkből átirányítva)

németül Karl Ludwig Reichsgraf von Ficquelmont, franciául Charles-Louis comte de Ficquelmont et du Saint-Empire

March 23, 1777, Castle of Dieuze, France – April 7, 1857, Palazzo Ficquelmont-Clary, Venice, Austrian Empire
Austrian aristocrat, statesman and Field marshal of the Austrian Imperial army of French noble origin
angol Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Karl Ludwig von Ficquelmont
1848. április 17.
A pesti céhlegények sztrájkja.
1848. április 19.
Zsidóellenes zavargások Pesten.
Karl Ludwig Ficquelmont gróf kormánya Ausztriában.

Vörös Károly

A kormány előkészületei az új politika bevezetésére

Hasonló lett a sorsa – legalábbis ezt mondták – Széchenyi december 17-i újabb memorandumának is, melyben tekintettel az egyre zavarosabb és már az ausztriai belpolitikai viszonyokat is károsan befolyásolni kezdő magyar helyzetre, a gyökeres és következetes rendcsinálás érdekében Bécsben egy, a magyar kancelláriától is független (s ennek jeleként egyenesen a Burgban ülésező) magyar bizottság megszervezését javasolta. A bizottság – melynek nem kellene titkosnak lennie, de beszélni sem kellene róla sokat – tagjaiként többek között Ficquelmontot, az udvar egyik magyar szakértőjét, gróf Mailáth Antal kancellárt, gróf Apponyi Györgyöt, az újkonzervatívok tekintélyben is egyre inkább Dessewffy Aurél örökébe lépő vezetőjét, Szögyény udvari tanácsost, Lonovics püspököt, Ferstl-t, a titkosrendőrség az országgyűlést ellenőrző csoportjának vezetőjét és saját magát javasolta. A bizottság feladata lenne az események megfigyelése és a szükséges lépések jó előre való megtervezése, hogy az udvar ne kerüljön időzavarba.

Spira György

A kormány és az ellenforradalmi erők

De mert az erőviszonyoknak az ő javukra történő eltolódása még éppen csak megkezdődött: a Habsburgok ekkor még mindig nem látták elérkezettnek az időt a Magyarország elleni általános támadás azonnali megindítására sem, hanem továbbra is kitartottak a március 26-i udvari konferencián rögzített ismeretes irányelvek mellett, amelyeket a márciusi forradalom kirobbanása után és ennek hatására Ausztriában is létrehozott, de a magyarországitól eltérően itt jó ideig csupa udvari emberből összetevődő miniszteriális kormány külügyminiszterévé, majd április 19-én elnökévé is kinevezett Karl Ludwig Ficquelmont gróf április utolsó hetében úgy formulázott meg újólag, hogy változatlanul nem lehet egyebet tenni, mint a magyarok elleni nyílt fellépést „kedvezőbb időpontra halasztani”, mert az itáliai háború sikeres befejezése előtt nem biztosítható a magyar forradalom eltiprására foganatosítandó intézkedések eredményessége, s ezért Magyarország vonatkozásában még mindig ”nem látszik kívánatosnak… tűhegyre állítani a nehéz kérdéseket”.[1]

Amikor tehát Bécs arról értesült, hogy a magyar kormány igényt tart az örökös tartományokban elhelyezett magyar csapatokra, senki sem akadt Bécsben, aki ennek az igénynek a jogosultságát nyíltan kétségbe vonta volna, csupán a kérdéses csapatok tényleges hazaküldését húzták-halogatták a végtelenségig. S amikor Batthyány, tapasztalván, hogy utasításait a magyarországi főhadparancsnokok hetek múltán is teljesen figyelmen kívül hagyják, emiatt május elején személyesen tett panaszt az udvarnál, az udvari körök ismét az engedékenység látszatának megőrzése mellett döntöttek, mert most is csak azt vallották, amit ezúttal az először belügyminiszterré, majd május 8-án Ficquelmont helyett kormányfővé is megtett Franz Pillersdorf báró fejtett ki olyaténképpen, hogy a végső eszközök alkalmazásához „a jelenlegi körülmények még nem elég érettek”.[2]

Lábjegyzetek

  1. Erről Ficquelmont egyik vótuma, [[[Bécs]]], 1848. ápr. 25. ÖStA HHStA KA VTr (MRA) 1848:236.
  2. Lásd: ÖStA HHStA KA ÖMRPr 1848.máj.8/VTr (MRA):1848:643–

Műve

Az osztrák kormánypolitikába betekintést nyújtó emlékiratok közül legfontosabbak: L(udwig) Ficquelmont, Aufklärungen über die Zeit vom 20. Marz bis zum 4. Mai 1848 (Leipzig, 1850)