Karlmann frank herceg

A Múltunk wikiből

Carloman vagy Carlomanno

829 – 880. szeptember 22.

876-ban Bajorország, 877-től pedig Itália királya lett, míg 879-ben alkalmatlanná nem vált az uralkodásra és 880-ban meg nem halt

Wikipédia

861
eleje Pribina halála (feltehetőleg az apja, Német Lajos ellen lázadó Karlmann, az Oriens prefektusa szolgáltatta ki szövetségeseinek, a morváknak). Fia, Kocel, Német Lajoshoz menekül Regensburgba.

Bóna István

A Karoling Pannonia

A keleti frank területek önállóságát, a kormányzat állandóságát a fél évszázadig uralkodó nyugati frank (francia származású) Német Lajos személye biztosította. Nagyapjáénál is hosszabb uralkodása (hivatalosan 829-től) két történelmi korszakot köt össze. Születésekor még Nagy Károly uralkodott, Pannonia avar kagánok és szláv törzsfők vazallus országa volt. Halálakor (876) a Karoling-birodalom már éppoly legendás emlékké vált, mint az avar kagánok. Kialakult a középkori Német- és Franciaország, születőben volt a középkori Csehország, s megjelentek a Kárpát-medencében a magyarok előőrsei.

Hosszú élete és uralkodása fordította ellene fiát, a Kelet prefektusát, Karlmannt. Fiai egyébként is már életében elkezdtek osztozkodni örökségén, s ezzel megindult az a belső tagozódás, amely végül a Karoling-dinasztia bukásához vezetett. Német Lajos halála után fiai mellett unokái is részt kértek a hatalomból. Hogy az Oriens és Pannonia felett ki uralkodott, sokszor nehéz eldönteni. 876–880 között hivatalosan Karlmann, majd az Ifjabb Lajos, Német Lajos középső fia. Harmadik testvérük, Károly (III. Vagy Vastag Károly) névleges főuralmától kezdve (882) a valóságos hatalmat Karlmann fia, Arnulf tartotta kezében 882-től egészen 899-ben bekövetkezett haláláig.

Az Oriens közigazgatásának átszervezése, 828–829

863-tól kezdve a 870-es évek végéig feltűnik a források egy részében Pannonia meglepő, új elnevezése: Carantania, a karantánok regiója, regnum Carantanorum, esetleg a vele azonos jelentésű Sclavinia. Területi körülhatárolása pontosan megfelel a korabeli Pannoniának. Az elnevezés számtalan téves politikai, etnikai és egyházpolitikai elmélet alapja lett. Kizárólag alpesi és pannon szlávok lakta, politikailag Karantániával egyesített félvazallus államként értelmezik, amelynek közös karantán–pannon egyháza lett volna, karantániai székhellyel, stb. Ilyen karantán–pannon etnikai feudális állam és közös karantán–pannon egyház létezése nem igazolható.

Az elnevezés az apja ellen lázadó Karlmann ambícióival és a Conversio egyházpolitikai szóhasználatával függ össze, csak Karlmannhoz közel álló forrásokban szerepel. Amikor 861-ben Karlmann mint az Oriens prefektusa fellázadt Német Lajos ellen, és rövid időre meghódította és egyesítette az Innig terjedő területeket, letette prefektusi címét, és Carantania vagy Carantania és Sclavinia urának, királyának stb. nevezte magát. A vereség, majd apjával való kibékülése után a prefektusságba visszahelyezett Karlmann (864–876 közötti) nem titkolt politikai törekvései tükröződnek az uralma idején írott salzburgi vitairatban is, szerzője a Karlmann-féle koncepció értelmében jelölte meg az Oriens egyes részeit. Ez az elnevezés Német Lajos, Ifjabb Lajos és Arnulf okleveleiben egyetlen esetben sem fordul elő, mindenkor megkülönböztetik Carantaniát az egyre következetesebben mindvégig Pannoniának nevezett tartománytól.

A morvák

858-ban Német Lajos fiát, Karlmannt, az Oriens új prefektusát küldte Rasztiszlav ellen. A morva fejedelem és előkelői (optimates) kénytelenek voltak színleg meghódolni. Rasztiszlav azonban rövidesen kihasználta Karlmann lázadását (861–863), amikor is a Karoling Pannoniát első ízben megtámadó magyar szövetségesei segítségével ismét lerázta a frank uralmat (862). Rasztiszlav ekkor jutott el politikai hatalma csúcsára, 863-ban érintkezésbe lépett III. Mihály bizánci császárral, s püspököket kért tőle az önálló morva egyház megteremtésére. Erre azonban már nem került sor.

A Karlmann felett diadalmaskodó, a morvák ellen bolgár szövetségeseivel együtt fellépő Német Lajos előtt Rasztiszlav ismét térdre kényszerült (Dowina / Dévény, 864), hűségesküjét meg kellett újítania. Hatalmának megosztására Nyitra hercegéül küldték haza Regensburgban nevelt unokaöccsét, Szvatoplukot – frank nevén Zventibaldot. A béke eredményeként engedélyeznie kellett a bajor–frank egyház további működését, ami röviddel megérkezésük után nehéz helyzetbe hozta a bizánciaktól a morvákhoz küldött görög testvéreket, Konstantint és Metódot. A bizánci és magyar beavatkozás lehetőségének ellensúlyozására tartós katonai és érdekszövetség jött létre a frankok és bolgárok között, mindenkor két irányból fenyegetve a morvákat.

869-ben Rasztiszlav az újból az Oriens prefektusi székébe helyezett Karlmann, valamint két pannoniai gróf, Kocel és Gundachar támogatásával ismét szembefordult Német Lajossal, ezúttal azonban végleg belebukott kísérletébe. Német Lajos nyitrai embere, Szvatopluk, a frank király segítségével és a közben ismét apja hűségére tért Karlmann-nal együtt Moráviára támadt, elfogatta Rasztiszlavot, és kiszolgáltatta a birodalomnak (870. május).

A Kárpát-medence IX. század végi állapota

Az a körülmény, hogy a Kárpát-medence szomszédos országok végvidéke volt, ahol önálló államalakulatok nem voltak, jól ismert kellett legyen a magyarok előtt is, akik 862 óta többször megfordultak itt egyik vagy másik háborúban álló fél hívására. 862-ben akkor jelentek meg csapataik a keleti frank birodalom területén, amikor Német Lajos császár fia, Karlmann, “Ostmark” kormányzója morva együttműködéssel apja ellen támadt. 881-ben minden valószínűség szerint [[Szvatopluk morva fejedelem hívására harcoltak Bécsnél a frankok ellen. A harmadik alkalommal, 892-ben Karlmann fia, Arnulf, a keleti frank uralkodó hívta segítségül a magyarokat Szvatopluk ellen.