Katolikus összeesküvés Báthori Gábor ellen

A Múltunk wikiből
1609
december 10. Thurzó Györgyöt nádorrá választja a pozsonyi országgyűlés. (Méltóságát haláláig, 1616-ig viseli.)
1610
március 20. Az erdélyi ellenzék eredménytelen kísérlete Báthori Gábor fejedelem meggyilkolására.
1893.
Csók István Báthory Erzsébet
Csók István: Báthory Erzsébet című képe.

Forgáchék háborús pártja nem számolt Erdély katonai erejének megszilárdulásával, vagy talán éppen azért sietett megelőzni Báthori további erősödését, mert számításba vette ezt. Megtámadására jogcímet nem találván, belső összeesküvést igyekeztek szítani, hogy annak örvén avatkozhassanak be. Erre Báthori maga szolgáltatott alkalmat. Kendy István kancellár, az erdélyi katolikus arisztokrácia vezére már titkon érintkezésbe lépett a magyarországi katolikus mágnásokkal, s Radu Şerban havasalföldi vajda, Basta pártfogoltja és Mihály vajda Habsburg-barát politikájának örököse is ajánlgatta magát Bécsben hátbatámadására, amikor Báthori még gyanútlanul fel s alá utazgatott a számára ismeretlen Erdélyben, egyik lakomáról a másikra. Az erdélyiek megdöbbenésére hamarosan kiderült, hogy zajos mulatozásai, botrányos szerelmi kalandjai nem egy vérbő kamasz múló túlhevültségének tudhatók be, hanem önmagát és másokat is pusztulással fenyegető erkölcsi gátlástalanságának. Borral, asszonnyal nem tudott betelni, tanácsosainak feleségeivel erőszakoskodott, s már mindenki elhitte a kerengő pletykát, hogy tulajdon húgával, a hírhedt ledér életű Annával is viszonya volt. A nagy család utolsó sarjai féktelen szenvedélyeikben égtek el. Ecsedi Báthori Istvánnak, a kegyes országbírónak húga, Nádasdy Ferencnek, a "fekete bégnek" felesége, Erzsébet – akinek anyja Somlyai Báthori leány volt – beteges szexualitásból fakadó rémtetteivel a „csejtei szörny” nevet érdemelte ki. Míg Erzsébetet és Annát a kortársak súlyosan elítélték, Gábornak, férfi létére, sok mindent megbocsátottak; érthető azonban, hogy azok, akiknek családi becsületébe gázolt, csak gyűlölettel gondolhattak rá.[1] Az egyik tekintélyes katolikus főúr, Kornis Boldizsár feleségével való erőszakoskodása jó ürügynek bizonyult, hogy Kendy István, aki egyébként nem szenvedett személyes sérelmet, sőt a fejedelemtől nemrég kapta adományba Erdély legjövedelmezőbb uradalmainak egyikét, a szamosújvárit, kihasználja az elégedetlenséget.

Jórészt katolikus főurak, elsősorban Kornis Boldizsár és György, Sennyei Pongrác s többek bevonásával Kendy összeesküvést szervezett, melynek célja Báthori meggyilkolása volt. 1610 márciusában a Besztercére hirdetett országgyűlésre utazó fejedelmet Széken orgyilkossal támadtatták meg, de a merénylet nem sikerült. Kornis Boldizsárt a helyszínen elfogták, testvérét, Györgyöt halálosan megsebesítették, míg a többiek elmenekültek. Báthori első haragjában Kolozsvári János jogügyigazgatót, akit Kornis bűnrészességgel vádolt, ítélet nélkül felakasztatta, a Kendyek, Kornisok, Sennyeyek birtokait elkoboztatta. A jezsuiták pártfogóik bukásának hírére sietve elhagyták az országot. Szökésük csak megerősítette a gyanút, hogy az összeesküvésnek felekezeti háttere van. Ezért az országgyűlés megújította az 1588. évi határozatot, mely a jezsuitákat Erdélyből kitiltotta, s bár továbbra is megengedte, hogy a római katolikus nemesek birtokaikon papot tartsanak, kimondotta, hogy jobbágyaikat nem kényszeríthetik saját vallásukra. Báthori eddig igyekezett a római katolicizmussal a jó viszonyt fenntartani, a merénylet hatására azonban változtatott valláspolitikáján, s az erdélyi fejedelmek közül elsőként minden eszközt felhasznált a kálvinizmus térhódításának előmozdítására. Az unitárius Kolozsvárra ő vitt először kálvinista prédikátort, s egyéb vonatkozásban is ő indította el az erdélyi állami élet kálvinista átszíneződését.

A Kendy-összeesküvés nyomában keletkezett ingerült hangulat jellemezte Báthori találkozóját az új nádorral, Thurzó Györggyel 1610 nyarán a királydaróci mezőn. A tárgyalások célja a két magyar állam közti kapcsolatok elmélyítése lett volna, Thurzó azonban súlyos követelésekkel állott elő. Azt kívánta, hogy a Magyar Korona szuverenitásának elismeréséül Erdély képviseltesse magát a magyar országgyűlésen, és a szövetséget törökellenes éllel újítsák meg. A fejedelem ezt kihívásnak tekintette, s még a tervezett díszebédet sem várva be, hazautazott. Bosszúját Kornis Boldizsáron töltötte ki, akit kivégeztetett. Most már ő is sejthette, hogy honnan fúj a szél, mert hírek érkeztek, hogy Kendy Lengyelországban kozákokat toboroz Erdély ellen, s Radu Şerbannal is felvette az érintkezést.

Irodalom

  1. Az utolsó Báthoriak pszichés zavarairól: Benda Kálmán, Egy újabb forrástudomány: a pszichografológia (Levéltári Közlemények 1974).


A királyi Magyarország támadása Erdély különállása ellen
Hajdúvilág Erdélyben Tartalomjegyzék Szeben és Havasalföld elfoglalása