Keleti Károly

A Múltunk wikiből

született Klette Károly

Pozsony, 1833. július 18. – 1892. május 30.
elméleti közgazdász, statisztikus, iparpolitikus,
a magyar statisztikatudomány egyik alapítója
Wikipédia
Pollák Zsigmond metszetén, 1876

Szabad György

A mezőgazdasági termelés

Hozzá kell tennünk, hogy a korszak vezető statisztikusa, Keleti Károly szerint – mivel a legelőfeltörések egy részét még nem vették számításba – a szántóföld aránya lényegesen magasabb volt.

A társadalomtudományok

A földrajz- és néprajztudomány önállósodása mellett különös jelentőségre tett szert ebből a szempontból a statisztika fejlődése, amely a leíró, regisztráló eljárástól – mindenekelőtt Hunfalvy János, Konek Sándor, Weniger Vince és Keleti Károly munkásságának eredményeként – eljutott az adott állapotok számszerű rögzítését, idő- és térbeli viszonyításukat alapkövetelménnyé emelő tudományos módszerek alkalmazásáig.

Katus László

Tőkeimport és beruházások

Méltán állapította meg Keleti Károly 1879-ben, hogy „nem közönséges bátorság és hazafiság kell ahhoz, hogy egy országban, hol a pénzkölcsön-ügyletek annyira virágoznak és az állampapírok 8%-ot jövedelmeznek és a telkek még oly olcsók, gyárak alapíttassanak, melyek erőltetett fáradozás és gondok, valamint alapos tanulmányok után, legjobb esetben is alig nyújtják a befektetett tőke középszerű kamatozását”.[1]

A demográfiai átalakulás

1881 és 1883 között országos felmérést végeztek a népesség élelmezéséről. Az adatokat feldolgozó Keleti Károly arra a következtetésre jutott, hogy a nép tömegei rosszul és egyoldalúan táplálkoznak, s különösen fehérjét fogyasztanak a kívánatosnál jóval kisebb mennyiségben. Ugyanakkor azonban azt is megállapította, hogy Magyarország lakossága átlag több húst fogyaszt, mint Európa legtöbb országáé.

Az urbanizáció meggyorsulása

Keleti Károly 1870-ben az urbanizáció fokának bizonyos mutatói (az iparos és kereskedő népesség, valamint az értelmiség arányszáma, a lakosság műveltségi foka, az épületek jellege stb.) alapján rangsorolta a magyarországi varosokat. A Budapest után a lakosságszám szerint a 2–4., helyen álló Szeged, Szabadka és Hódmezővásárhely az urbanizációs fok szerinti rangsorban csak a 80, 88. és 89. helyre, a nagyságrendben 7. Kecskemét pedig a 63. helyre került. A 25 legnagyobb népességszámú város és község közül csak 11 szerepel az urbanizációs fok szerinti rangsor első 25 helyén, 13 közülük pedig még az urbanizációs rangsor első 50 helyére sem került be. A lakosság nagysága és az urbanizáció foka szerinti rangsorban egyaránt az első 25 helyen 11 várossal találkozunk, s valóban ezek voltak a kiegyezés idején Magyarország legjelentősebb városai: Pest és Buda, Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Arad, Temesvár, Debrecen, Pécs, Székesfehérvár, Kolozsvár. Magas urbanizációs foka miatt ezekhez még hozzá kell vennünk Győrt, Sopront és Nagyszebent.
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Magyarország városhálózata 1890-ben.

Hanák Péter

A középbirtokos osztály és a középburzsoázia

Keleti Károly számításai valószínűsítik, hogy a jobbágyfelszabadítást követő két évtized alatt a birtokos nemesség száma a felére csökkent.

Lábjegyzet

  1. Jelentés a Székesfehérvárott 1879-ben rendezett országos… kiállításról. Szerkesztette Keleti Károly. Budapest, 1879. 116.

Művei

Jelentősek Keleti Károly munkái: Hazánk és népe a közgazdaság és társadalmi statistika szempontjából (Pest, 1871); Honismertető (Budapest, 1873); Magyarország statistikája (Budapest, 1874) és Jelentés a Székesfehérvárt 1879-ben rendezett országos mű-, ipar-, termény- és állatkiállításról (Budapest, 1879).