Keresztély Ágost

A Múltunk wikiből
németül Christian August von Sachsen-Zeitz
1666. október 9. – Regensburg, 1725. augusztus 23.
szász herceg, győri püspök, bíboros, hercegprímás
Wikipédia
Keresztély Ágost (Christian August von Sachsen-Zeitz) címere
1707. március 6.
I. József kinevezi Keresztély Ágost szász herceget esztergomi érsekké. (Méltóságát haláláig, 1725-ig viseli.)
1707. május 31—június 18.
Ónodi országgyűlés.
1707. június 13.
A Habsburg-ház trónfosztása.
1707. szeptember 2.
XI. Kelemen pápa körlevélben szólítja fel a magyarországi katolikus papságot, hogy ne támogassa Rákóczit.
1707. november 27.
A császárpárti főurak ülése Pozsonyban a nádor és az esztergomi érsek jelenlétében semmisnek nyilvánítja az ónodi trónfosztást.

R. Várkonyi Ágnes

A magyar diplomácia a nemzetközi elszigetelődés ellen

Rákóczi a kegyúri jog alapján nevezte ki a megüresedett munkácsi görög katolikus püspökségbe Petronius Kamenski prépostot, vissza akarta állítani az erdélyi római katolikus püspökséget, s a Kollonich halálával megüresedett esztergomi érseki szék betöltésének körülményei is arra intették, hogy mielőbb megnyerje a pápa nyílt támogatását. József császár ugyanis Keresztély Ágost szász herceget nevezte ki a magyarországi római katolikus egyház fejévé, és az aulikus magyar főurakat is mélyen sértette, hogy a nagynevű érsekek – Oláh Miklós, Pázmány Péter, Lippay György – örökébe idegen lépett. Az ezentúl hercegprímásnak nevezett új érsek pedig udvari sugallatra a magyar konföderáció híveit nyíltan elítélő pápai levél kieszközlésével igyekezett helyzetét megerősíteni.

Rákóczi megindítja a béketárgyalásokat

Kállón a fejedelem hadiszemlét tartott, és őszinte békeszándékának bizonyságául, a békekötések technikájának rendjét betartva, levelet írt Keresztély Ágost hercegprímásnak.

Bécsben azonban Rákóczi főparancsnokának külön tárgyalási hajlandóságában a háború gyors befejezésének lehetőségét látták, oly módon, hogy az angol kívánságoknak is elébevághatnak, a minisztertanács előterjesztésére I. József császár 1710. december 22-én kiállított királyi levélben Károlyit bűnbocsánatáról és javainak, méltóságának visszaadásáról biztosította, ha hűségét bizonyítja. Pálffy teljhatalmat kapott a tárgyalásokra Károlyival. Az időközben Pestről Debrecenbe tartó Pálffy számára az udvar álláspontjának megfelelően Károlyi csak eszköz volt Rákóczi megnyerése érdekében; a cél a magyar konföderációnak és az Erdélyi Fejedelemségnek mint államhatalmi testületnek a megsemmisítése volt. Mivel pedig a nyílt elszakadást KárolyiMunkácson levő családjára hivatkozva – nem tartotta időszerűnek, Pálffy tudatta a fejedelemmel, hogy továbbítja a hercegprímásnak Rákóczi január 2-án, Munkácson kelt, békekötési készségét bejelentő levelét, s hogy kész személyes tárgyalásra. Ilyen előzmények után Rákóczi január 9-én kiment Lengyelországba, hogy a tengeri hatalmak követeinek és az orosz megbízottnak a megegyezés érdekében folytatott bécsi tárgyalásairól tájékoztatásokat kapjon, és beszéljen Dolgorukij herceggel, a cár lengyelországi követével.

A magánjellegű megegyezést Károlyi útján most már megvalósíthatónak látó Habsburg-kormányzat azonban a hercegprímásnak szóló levelet nem fogadta el, megtagadta Pálffy kérését a Rákóczival folytatandó tárgyalásokra, s Károlyi katonai átállásának mielőbbi keresztülvitelére utasította őt azzal, hogy a fejedelem kegyelemre adja meg magát.

Kosáry Domokos

Katolikus expanzió

Az esztergomi érseki széken 1707–1721 között Keresztély Ágost szász herceg és bíboros, egyben győri püspök ült.