Király István irodalomtörténész

A Múltunk wikiből

Hasonló névvel lásd: Király István (egyértelműsítő lap)

Ragály, 1921. július 15. – Budapest, 1989. október 19.
irodalomtörténész, Ady Endre-szakértő
országgyűlési képviselő (1971-től)
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Érvénytelen bélyegkép paraméterek
Király István irodalomtörténész egy mátrai kiránduláson. Fortepan 101078

Szabó Miklós

A politikai messianizmusból megújított tradíció: Ady közéleti versei

Király István mutat rá arra, hogy a „magyar ugar” versek leszámolnak a népi-nemzeti költészet idilli „magyar táj” képével. Művészi tekintetben ez az eszményítő tematikus költészet harmóniaelvűségének költői tagadása volt, világnézetileg a patriarchális népszemlélet – hiszen az idilli tájszemlélet mögött az idilli népszemlélet rejlett – meghaladása. A táj új szemmel látása a népszemlélet újjáalakításának adott szélesebb horizontot, tehát gyökerében nyúlt a népi-nemzeti szemléletvilágához. A szürkeség szimbóluma átfogóbb volt, ennél fogva kevésbé is kontúrozott. Átvonult a költő későbbi munkásságán is. Jelentette nem csupán az elmaradottságot, hanem a konvenciókban megrekedt nyárspolgári hétköznapiságot a költészetet hordozó teljes értékű, az Ady képvilágában nagybetűvel írható Élettel szemben.

Művei