Kisfaludy Károly

A Múltunk wikiből
Tét, 1788. február 5. – Pest, 1830. november 21.
költő, drámaíró, festő
Wikipédia
Kisfaludy Károly.jpg
1819.
Kisfaludy Károly megírja A kérők és Stibor vajda című műveit.
1819. május 3.
A Pesten vendégszereplő székesfehérvári színtársulat bemutatja Kisfaludy Károly Tatárok Magyarországon című tragédiáját.

Vörös Károly

A romantika az irodalomban

Ahogy – s ugyancsak e kezdődő romantika jegyeivel – ekkor aratják nagy sikereiket Kisfaludy Károly első hazafias történelmi drámái.

De az 1820-as évek folyamán, az abszolutizmus nyomásának csökkenésével, végül lassanként a romantika hatása alá kerülnek azok a műfajok is, melyeket az abszolutizmussal szemben a polgárosodás felé induló társadalom ennek megfelelően bővülő irodalmi érdeklődése már az 1810-es évektől a magyar irodalomban is életre hívott: a szépprózai elbeszélés, a novella, az egyfelvonásos, a ballada, a románc és ezzel együtt, a történelem keretein túllépve, mindazon egyre differenciálódó témák és tartalmak is, melyeket e műfajok általában hordozni szoktak. Most már általuk s a rajtuk keresztül megközelített egyre hétköznapibb valóság anyagával is erősödve idézik fel Kisfaludy Károly vígjátékai, s az ő és Fáy András első elbeszélései a hazai társadalmi valóság egyes jellegzetes alakjait és színeit, a nemesi udvarházaktól a népies helyzetdalok paraszti, kispolgári világáig. Bővülő műfajai révén az irodalom a valóság egyre szélesebb rétegére terjesztheti ki hatáskörét. Sőt, Kölcsey Kazinczyval polemizáló tanulmánya a nemzeti hagyományokról (1826) elvileg is éppenséggel a köznépi dalt állítja mintául a már a romantika jegyébe lépett nemzeti műköltészet elé. Kölcsey maga is kísérletezik e területen korai dalaiban: költészetének ezekre az évekre jellemző és majd Bajza által tovább viendő másik fő ágában. A romantika így még alig indult útjára, máris az irodalom széles területein válik uralkodóvá olyannyira, hogy 1828-ra a magyar költészet történetéről adott áttekintésében Toldy Kazinczy mellett legnagyobb hangsúllyal már Kisfaludy Károlyt és Vörösmartyt emelheti ki mint a kortársi költészet legfőbb alakjait.

A színjátszás stílusa és tartalma

A magyar színjátszás története második felvonása vidéki éveinek – melyeknek kibontakozása időben már a háborús korszak lezáródásával és az abszolutizmus támadásának korával, fordulata pedig egészében a reformkor előjátékával esik egybe – repertoárja, illetve az abban ábrázol magatartásmodellek már igen jellegzetesen utalnak vissza részint a világnak éppen a háborúk nehéz és mozgalmas évei alatt bekövetkezett kitágulására, részint a társadalmi bázisnak is éppen a vándorlások éveiben bekövetkező kiteljesedésére, végül pedig a kibontakozó nemzeti ellenállás által keltett szenvedélyekre. Az elsőre az „örök” emberi magatartásformákat a legmagasabb fokon bemutató klasszikus szerzők: Shakespeare, a kortársi német klasszikusok, ha lassan is, de kezdődő terjedése lesz a jellemző. A másodikra a német kommersz-kispolgári színművek, és mellettük az ebben kifejeződő ízlésre legjellemzőbb műfaj: a bécsi népi-tündéries vígjáték magyar változatának megjelenése és gyors elterjedése ad példát. A harmadikra Kisfaludy Károly hazafias ihletésű, már egyre határozottabban a romantika stílusában megjelenő magyar történeti színműveinek, később a vidéki magyar életet bemutató vígjátékainak hatalmas sikere a bizonyíték.

A verbunkos zene kibontakozása és az új népies műdal

A zene kapcsolata az irodalommal a magatartás leglényegesebb közös elemei által ekkor válik legvilágosabbá: ez a Kisfaludyak és a nemzeti irodalmi romantika első műveinek, így mindenekelőtt a nagy történelmi eposzoknak és a hazafias színműveknek a magatartása, ha persze az irodalmi és a zenei művek alkotóinak nagyságrendi különbségeitől eltekintünk is.

A stílusváltozás kezdetei a képzőművészetben

Jellemző azonban, hogy míg a szépirodalomban s még inkább a színpadon már a legkihegyezettebb, legvalószínűtlenebb helyzeteiben is nagy örömmel fogadták a romantikát, képzőművészeti vetülete iránt, sajátos módon, csekélyebb fogékonyság észlelhető. Így azután a festészeti romantika egy ideig még meglehetősen folytatás nélkül maradt kezdetei egyrészt a drámaíró Kisfaludy Károly dilettáns festőként tett néhány kísérletéhez fűződnek, másrészt a kor bontakozó hazai romantikájának legjellegzetesebb képzőművészeti alkotásai történeti témák ábrázolásaként jelennek meg.

A sajtó mint a kultúra szervezője

A bontakozó szépirodalom orgánumai még csak rövid életű kiadványok; viszonylag hosszú, 16 éves fennállásával Kisfaludy Károly 1821-ben induló, már a romantika ízlését tükröző Aurora című almanachja (afféle irodalmi kalendárium) még inkább kivétel.