Kiskunfélegyháza

A Múltunk wikiből
város Bács-Kiskun megyében, a Duna-Tisza közi homokhátság középső részén, a Kiskunságban fekszik, a kiskunfélegyházi kistérség központja
Wikipédia
Kiskunfélegyháza címere
1853. szeptember 3.
A CeglédKiskunfélegyháza vasútvonal megnyitása.
1854. március 4.
A KiskunfélegyházaSzeged vasútvonal megnyitása.
1868. április 11–14.
A kiskunfélegyházi parasztmozgalom elfojtása és Asztalos János letartóztatása.

Györffy György

A nyugati „békeövezet” kialakítása és a távolsági kalandozások kezdete

Franciaország ekkor meghasonlott állapotban volt; 923-ban Együgyű Károly fogságba esett, fia Angliában élt száműzetésben, és ]]Rudolf burgundiai király|Rudolf]] rokona, Radulf (Raoul) koronáztatta magát királlyá. Úgy látszik, hogy a magyarok itt is megtalálták a kapcsolatot a Rudolf-ellenes, dinasztiahű főurakkal, így Vilmos auvergne-i gróffal, mert az ellenpárt tartományait dúlták. Ennek a Karoling-párti magyar szövetségnek szemléletes emléke az a számos auvergne-i dénár, amely 924 körül vert más nyugati érmekkel együtt került elő Kiskunfélegyházán kalandozás kori sírból.

Bácskai VeraNagy Lajos

Piacközpontok és városi funkciók

A dohánykereskedelemnél is nagyobb méretű és jelentőségű volt Szeged hatalmas, a Kiskunfélegyházától mintegy 6 km-re fekvő Csengeléig terjedő pusztáin termelt és a körzet más helyeiről összegyűjtött gyapjúval folytatott kereskedelme.

Kolossa Tibor

A kiegyezés fogadtatása és ellenzéke

Asztalos 1868. április 14-ét, a Függetlenségi Nyilatkozat évfordulóját megelőző húsvéthétfőre gyűlést hirdetett Kiskunfélegyházára. A kormány rendeletére ott letartóztatták, és a városháza pincéjébe zárták. A tömeg megtámadta a városházát, hogy vezérét kiszabadítsa. A kirendelt katonaság sortüze vetett véget a mozgalomnak. A demokrata körök 60 szervezőjét – nagyrészt vidéki tanítókat, ügyvédeket – letartóztatták, közülük több mint harmincat börtönre ítéltek.

Katus László

A településhálózat fejlődése

Hat alföldi város (Szeged, Debrecen, Hódmezővásárhely, Kiskunfélegyháza, Kunszentmárton és Túrkeve) lakosságának 1850-ben még csak 12%-a élt tanyákon, 1870-ben már 30,3%-a.

Siklós András

A belpolitikai feszültség fokozódása

Március közepére a polgári pártokhoz tartozó kormánybiztos főispánokat már a megyék többségében elűzték vagy leváltották, a nagyobb vidéki városokban (Szeged, Miskolc, Székesfehérvár, Kaposvár, Szekszárd, Pápa, Kiskunfélegyháza, Makó stb.) a tényleges hatalom a munkástanács kezébe ment át.

Irodalom

Mezősi Károly, Kiskunfélegyháza településtörténete és XVIII. századi társadalma (Cumania, 1974);