Kismarton

A Múltunk wikiből

németül Eisenstadt, szlovénül Željezno

város Ausztriában, Burgenland tartomány székhelye
Wikipédia]

Kismarton címere
1649
január 25. III. Ferdinánd e napra országgyűlést hív össze Pozsonyba, ahol maga is megjelenik. (III. tc.: rovásadó helyett 3900 állandó katona tartását vállalja; XXXIX.–XL. tc.: Kőszeg és Kismarton szabad királyi városi rangot kap.)
1663
Kismartonban Carlo Martino Carlone irányításával, Esterházy Pál megrendelésére megkezdődik az első magyarországi barokk kastély építése.
1713. március 26.
Kismartonban meghal Esterházy Pál nádor.
1761. május 1.
Esterházy Pál Antal herceg udvari zenészének szerződteti Joseph Haydnt. (Haydn Kismartonban és Eszterházán működik 1790-ig.)

Zimányi Vera

Demográfiai feltételek

Ugyancsak dinamikus népességnövekedés tapasztalható a Vas vármegyei németújvári uradalom 1576., 1588. és 1599. évi urbáriumaiban, éspedig nem csupán azokban a falvakban, amelyekbe horvát telepesek költöztek be, hanem a német és magyar lakosságú falvakban is. Még ezeknél is nagyobb arányú népszaporulatot találunk a Sopron vármegyei fraknói és kismartoni domíniumokban, ahol szintén 1515-tõl fogva állanak rendelkezésünkre összehasonlítható adatok.

Sinkovics István

A magyarországi központi igazgatás

Sőt Ferdinánd nemcsak az Udvari Kamarának, hanem a Magyar Kamarával forma szerint egyenrangú Alsó-Ausztriai Kamarának is beleszólást biztosított a Magyar Királyság jövedelmeinek kezelésébe. Az ország nyugati határán az előző században elzálogosított várakat (köztük Fraknót, Kismartont és Kőszeget) a rendek ismételt kérésére sem engedte visszaváltani: így ezek az Alsó-Ausztriai Kamara felügyelete alatt maradtak.

Makkai László

Az államháztartás pénzzavarai

Ugyancsak eredményes volt a 15. században Alsó-Ausztriához csatolt területek (Kőszeg, valamint a borostyánkői, kaboldi, fraknói, kismartoni és szarvkői uradalmak) visszakebelezéséért folytatott küzdelem, melynek kedvező kimeneteléhez majd Rákóczi György beavatkozása adja meg a végső lökést. Az ország integritásának elvi győzelméből a gyakorlati hasznot a magyar mágnások húzták, akik a csökkent értékű pénzzel könnyen kifizették az osztrák zálogbirtokosokat. Az oroszlánrészt Esterházy nádor szerezte meg Kismartonnal és Fraknóval, melyek a hatalmas családi vagyon központjai lettek. A rövidebbet a jobbágyok húzták; a korábbiaknál súlyosabb terheket róttak rájuk.

A barokk főúr

A Zólyomból, majd Lakompakról 1623-ban Kismartonba költözött Esterházy-udvar az országgyűlések közötti időszakokban a királyi Magyarország politikai központja volt. Művelt titkárok – mint Tasi Gáspár és Szentgyörgyi Gergely – bonyolították a levelezést, iskolázott diplomata-familiárisok – mint Kéry János, a nádor sógora és Révay László, a nádor unokaöccse – jártak követségbe Erdélybe és a törökhöz. A népes Esterházy család (a nádornak kilenc testvére érte meg a felnőttkort) nemcsak arisztokratákkal, hanem tehetősebb köznemesekkel is összeházasodott, így a politikai érdekközösséget a rokoni kapcsolat még szorosabbra fűzte.

A kismartoni udvar rendjének központjában éppúgy a vallásos élet állott, mint a gyulafehérvári udvarban I. Rákóczi György alatt. Esterházy 1630 körül fogalmazott rendtartásának bevezetése szerint „az isteni félelem” biztosítja a „böcsületet és egyességet”, hárítja el a zűrzavart.[1] Reggel, sőt este csengettyű hívta az udvar népét imádságra, az úr mindennap misére megy, a katolikusok követik, a protestánsok pedig, mert hiszen ilyenek is vannak, azalatt a kápolnában a maguk módján imádkozhatnak. Aki a katolikusok közül legalább évente egyszer nem gyónik, áldozik, annak távoznia kell az udvarból.

Zimányi Vera

Nemesek és jobbágyaik küzdelme a szűkülő piacokért

Élénk piacra elsősorban olyan területen találunk példát, ahol a kor magyarországi viszonyaival mérve jelentős városok és mezővárosok hálózata húzódott. Ilyen kedvező piaclehetőségekkel rendelkező területei az országnak — többek között — a Sopron, Kismarton és Ruszt körül fekvő fraknói, kismartoni és lánzséri uradalmak, amelyekből Bécsújhelyre is gyorsan és jó utakon lehetett eljutni, sőt, amelyek számára Pozsony és Bécs is elérhető távolságban feküdt. Ezért kiváló, az országos átlagnál sokkal kedvezőbb értékesítésre nyílt lehetősége e vidék lakosságának.

R. Várkonyi Ágnes

A majorsági gazdálkodás változásai

A Dunántúl legnagyobb birtokos családja, az Esterházy család a fraknói és kismartoni uradalom majorjain egész korszakunkban eredményesen, egyenletesen gazdálkodik, noha az antaui majort időközben jobbágyoknak adta bérbe.

Városok, nyitott kapukkal

A század derekán három új város nyerte el a szabad királyi városi státust: Nagybánya, Trencsén, Zengg. Majd Ruszttal s az Alsó-Ausztriától visszacsatolt Kőszeggel, Kismartonnal és a század végén Debrecennel együtt ebben a fél évszázadban héttel emelkedett az országgyűléseken szavazati joggal rendelkező városok száma.

Makkai László

Reneszánsz és barokk képzőművészet

A barokk leginkább, de mégsem kizárólag az irodalomban vett fel magyar tartalmi és formai vonásokat. Igaz, a képzőművészetben a szakmai tanultság hiánya nem engedte Zrínyihez vagy akár Gyöngyösihez fogható hazai alkotók fejlődését, sőt a műértő közönség is jóval szűkebb volt, mégis a barokk építészet megjelenése sem időben, sem színvonalban nem maradt el az irodalomtól. A közvetítő természetesen a Habsburg-birodalom nyugati fele volt, de mesterek a barokk szülőföldjéről, Itáliából jöttek hozzánk is. Először templomok épültek a jezsuiták számára, már 1629-ben az Esterházy Miklós által kezdeményezett, a római Il Gesu közvetlen hatását mutató nagyszombati (Antonio és Pietro Spazzo), 1637-ben a győri (Bartolomeo Torre), később – sok más közt – Nádasdy Ferenc alapítványa, a loretói szervita kegyhely és rendház, melynek mestere, Carlo Martino Carlone 1663-ban az első barokk kastélyt is elkezdte építeni Esterházy Pál számára Kismartonban.

R. Várkonyi Ágnes

Örökös jobbágyok és szabadmenetelűek

A rohoncszalonaki és a kismartoni uradalomban a legválságosabb években is élt egy jómódú, kereskedő jobbágyréteg.

A Habsburg-abszolutizmus művelődéspolitikája

Kötelességéről anyanyelvén tájékoztatták a lakosságot: 1702-ben a császár parancsait például Debrecenben és Szatmárott egyedül magyarul, Trencsénben szlovákul, Nagyszombatban magyarul és szlovákul, Besztercebányán, Szentgyörgyön, Modorban németül és szlovákul, Kőszegen és Pozsonyban németül és magyarul, Kismartonban csupán németül hirdették ki.

Művészetek

Majd a budai városi tanács 1709-ben a pestisjárványtól való megszabadulásra újabb Szentháromság-szoboremlékről határozott, és ezt, a város első jelentős szobrászati értékű alkotását, 1710–1711-ben Hölbling János építőmester, Vogl Konrád kőfaragó, Barbieri, majd Unglich Fülöp kismartoni mester közösen készítette.

A világi építészet súlypontja a nagybirtokra és a városokra helyeződött. Esterházy Pál Fraknón építkezett, 1687-ben a nádor lovas szobra került a kastélyra, s még 1696-ban is számos kőfaragó, szobrász, soproni mester és egy Pallas nevű stukkátor dolgozott az épületen. brunóci (Nyitra vármegye) várkastélyát 1687–1695 között építtette át egyemeletes, lakályos rezidenciává. Az aulikus nagybirtokos új életformáját szolgálta Savoyai Eugén 1702-ben Ráckevén Johann Lucas von Hildebrandtnak, az ausztriai német barokk egyik legjelentősebb mesterének tervei szerint épített kastélya. Korszakunkra épült újjá a csáktornyai kastély, a Zrínyiek törökellenes harcainak emlékét idéző, 1680 körül készült festményekkel. Az elhanyagolt és leromlott birtokait elfoglaló II. Rákóczi Ferenc a sárospataki és a nagysárosi kastélyt tette lakhatóvá, s nagy gonddal hozatta rendbe a háromemeletes ecsedit. Rákóczi Erzsébet kistapolcsányi kastélyát 1694-ben állították helyre.

A köznernesek ugyancsak igyekeztek korszerűsíteni kúriáikat és kastélyaikat. A dunántúli boltíves, tornácos köznemesi kúriák első emléke a sümegi Cseh László-féle tornácos ház. Klobusiczky Ferenc 1686-ban emeletet húzatott zétényi (Zemplén vármegye) kastélyára. Orosz Pál 1690-ben Ispán Ferenc egykori igen szép mikóházi kastélyát restauráltatta. Szirmay István pazdicsi (Zemplén vármegye) kastélyának főtermét Metzner Ézsaiás eperjesi festő keze alól kikerült történeti festmények ékesítették. A szabad királyválasztás történeti jeleneteit ábrázolták a Perényi család nagyszöllősi kastélyának festményei.

Az Esterházy Pál fraknói kastélyában elhelyezett nagyméretű kompozíciók a család tagjainak török harcait ábrázolják. A kismartoni kastély freskói a mitológia és a magyar múlt jeleneteivel, ókori hősök és magyar királyok képeivel és a Szent Korona középkori országainak allegorikus ábrázolásával a régi nagyság, a magyar állam eszmevilágát sugározzák.

Kosáry Domokos

Ének, zene

Már a zeneszerző nádor, Esterházy Pál is állandó zenekart tartott. Halála után Esterházy Pál Antal herceg Itáliából hazatérve az 1750-es években olasz operajátszást próbált Kismartonban meghonosítani. Majd 1761-ben ő szerződtette Joseph Haydnt, aki azután több évtizeden át volt e főnemesi udvar zenei életének nemzetközi hírű irányítója.

H. Balázs Éva

A törekvő mezőváros, a süllyedő-emelkedő királyi város

A herceg Esterházy család Eszterházán és Kismartonon kívül Pozsony mellett Köpcsényben is sűrűn vendégül látja az uralkodónőt, és közel van Cseklész, mely nemcsak kartonmanufaktúrájáról nevezetes; szerény mezőváros létére a környező kisebb-nagyobb településeken mintegy 2000 embert-asszonyt foglalkoztat, és itt van a kancellár kastélya, „az ízlés és az egyszerűség temploma”.[2]

Kosáry Domokos

Zene és ének

A híressé vált Esterházy-zenekart 1761 óta Kismartonban, majd 1769-től kezdve Eszterházán Joseph Haydn vezette, aki három évtizedig állt a hercegi ház szolgálatában, közben a zeneművek, operák egész sorát alkotva.

Ruzsás Lajos

A szőlő- és bortermelés

Az új szőlőművelést terjesztő régi bortermelő városok sorába Buda, Sopron, Ruszt, Kőszeg, Kismarton, Esztergom, Pécs, Pozsony, Kassa, Eger, Gyöngyös, továbbá a Tokaj-Hegyalja mezővárosai és Arad tartoztak.

Vörös Károly

A magyar színjátszás kiteljesedése

Csak néhány példa ezekből az úti programokból: 1820-ban a Révkomáromi Nemzeti Színjátszó Társaság Komáromból kiindulva a Győr, Szombathely, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Szombathely, Pozsony, Sopron, Kismarton, Szombathely, Zalaegerszeg, Komárom, Győr, Komárom állomások által meghatározott kacskaringós útvonalat járta végig.

Lábjegyzet

  1. Dőry Ferenc, Gróf Esterházy Miklós nádor udvari rendtartása. MGSz 1901. 224.
  2. Ugyanott 194.

Kiadványok