Kittel Ferenc

A Múltunk wikiből

Erényi Tibor

A szociáldemokrata párt 1907. évi kongresszusa. Az október 10-i általános sztrájk és tüntetés.

Kittel Ferenc – az 1890-es években Engelmann munkatársa – felvetette a tömegsztrájk szükségességét és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kormány ellen „már az első pillanatban kellett volna a legradikálisabban fellépni”.[1]

A kongresszus több határozati javaslatot fogadott el, amelyek az agitáció fokozását írták elő. Állást foglaltak a küldöttek a kormány szociálpolitikai törekvéseivel kapcsolatban is, „melyek nemcsak, hogy nem alkalmasak a munkásság életviszonyainak megjavítására, hanem ellenkezőleg a munkásság jogosult törekvéseinek a megtörését célozzák”.[2]

A kongresszus megfontolásra a pártvezetőség elé utalta Ladányi Rezsőnek, a földmunkásmozgalom egyik vezetőjének azt a javaslatát, hogy terjesszen a következő évi pártgyűlés elé átmeneti agrárprogramot. Elutasította viszont azt a javaslatát, amely az önálló vámterület érdekében kifejtett messzemenő küzdelmet kívánta határozatilag kimondani. A kongresszus újból egyhangúlag állást foglalt az általános sztrájk mellett. Ismét felszólította az ország egész proletárságát, hogy haladéktalanul készüljön „a legelkeseredettebb ellenállásra”. Megújította az előző évi kongresszus utasítását a politikai tömegsztrájk előkészítésére és szükség esetén alkalmazására.

A pártvezetőség újraválasztása meglepetéssel szolgált. A jelölő bizottság Garami Ernőt, Weltner Jakabot, Groszman Miksát és Kardos Jakabot nem javasolta, és nevezettek az új pártvezetőségbe – amelynek Bokányi, Garbai, Teszársz, Jászai, Kittel voltak a tagjai – nem kerültek be. A változás okáról nem állanak rendelkezésünkre dokumentumok.

Lábjegyzetek

  1. Ugyanott, 131.
  2. Ugyanott, 82.