Knezić Károly

A Múltunk wikiből

Karlo Knezić, gyakran tévesen Knézitsként vagy Knezichként említik

Nagygordonya, Horvátország, 1808. szeptember 6. – Arad, 1849. október 6.
honvéd vezérőrnagy,
az aradi vértanúk egyike
Wikipédia
Knezić Károly
Knezić Károly

Spira György

A Vág-vidéki harcok június derekán

(Damjanichot ugyanis – mint tudjuk – baleset érte, Klapka Debrecenből való visszatérte után a komáromi várőrség – a VIII. hadtest – parancsnokságát vette át, a hadban megőszült Aulich betegség miatt volt kénytelen visszavonulni a harctéri szolgálattól, Gáspár pedig a trónfosztásra válaszul tüntetően szabadságoltatta magát; s helyettük az I. hadtest élére Nagy Sándor József tábornok, a II-éra Asbóth Lajos ezredes, a III-éra Knezić Károly tábornok, a VII-ére pedig Poeltenberg Ernő tábornok került.) S ezek után mi sem volt természetesebb, mint hogy a június 16-án Zsigárdnál megvívott ütközet végül is a honvédcsapatok vereségével végződött.

Görgei azonban ebből sem okult. Ellenkezőleg: mivel a vereséget nem volt nehéz az ő távolmaradásából eredeztetni, távolmaradására pedig hadügyminiszteri teendői adtak okot s így a zsigárdi kudarc kiváló érvet szolgáltathatott azoknak, akik helytelenítették, hogy ő a hadügyminiszteri tárca átvétele után is megtartotta a honvédsereg főerőinek parancsnokságát, a vereség hírére nyomban a táborba sietett s elhatározta, hogy a sereg élén való nélkülözhetetlenségének bizonyságául 20-án vissza fogja adni a kölcsönt Haynaunak. Ám a 20-án és 21-én lezajlott peredi ütközet megint csak a honvédcsapatok vereségével zárult. Az ellenség ugyanis a zsigárdi ütközet tapasztalatainak birtokában ez alkalommal már teljesen felkészülten várta a támadást, a sereg sorain belüli összevisszaságot pedig Görgei sem tudta kiküszöbölni, sőt még fokozta is azzal, hogy az ütközet első napjának végeztével, amikor már nyilvánvaló volt az újólagos kudarc, egyik percről a másikra elmozdította hadtestparancsnoki állásából Asbóthot is, Knezićet is, hogy jó előre olyan látszatot keltsen, mintha az elkövetkező vereségért őket terhelné a felelősség.

Szabad György

A magyarországi megtorlás

Komárom teljes katonai kiürítésének másnapján, október 6-án, a nagy bécsi forradalmi megmozdulás évfordulóján foganatosították a halálos ítéletek egész sorának – a várvédők megtévesztésére – szeptember derekán felfüggesztett végrehajtását. E napon végezték ki Pesten az első magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajos grófot, Aradon pedig a magyar honvédsereg 13 parancsnokát: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knezić Károlyt, Lázár Vilmost, Láhner Györgyöt, Leiningen-Westerburg Károly grófot, Nagy-Sándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károly grófot.