Kodály Zoltán

A Múltunk wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pemm (vitalap | szerkesztései) 2017. szeptember 5., 12:47-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.
zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató
Wikipédia
Kodály Zoltán 1930s.jpg
1906.
Bartók és Kodály első népdalfeldolgozásai.
1907.
Kodály Zoltán: Méditation című zeneműve.
1910.
Kodály Zoltán: Cselló-zongora szonáta.

Vörös Károly

Az irodalom és a művészet változásai

Az új bázisú szimbólumok átvétele legteljesebben a népi zenei kultúrában megy végbe, ahol a század második felében a népies műdal (vagy maga, vagy a stílusa) oly átütő erővel szorítja ki a régi dallamkincset, hogy annak utolsó nyomait a 20. század elejére Vikár Béla, majd Bartók és Kodály már csak a fejlődésből kiesett, isten háta mögötti falvakban, s ott is főleg idősebb emberek ajkáról tudják összegyűjteni.

Hanák Péter

Előszó

A matematikai közgazdaságtan, a polgári filozófia új irányzatai, a pszichoanalízis, a strukturalista nyelvészet, a tudományszociológia, a 20. századi zene megalkotása, új irodalmi irányok, a szecessziós és az avantgard művészet érdemleges ágai indultak el, s olyan nagy szellemek, olyan zsenik éltek és alkottak a Monarchiában és Magyarországon, mint a közgazdász Böhm-Bawerk és Schumpeter, a jogász Kelsen, a filozófus Wittgenstein, Mach és Husserl, a marxizmushoz eljutó Lukács György és az általa inspirált budapesti „vasárnapi kör”, a szociológus Mannheim, az esztéta Hauser és Fülep Lajos; a modern személyiségpszichológia atyja, Freud; olyan írók és költők, mint Hofmannstahl, Rilke, Musil, a prágai Hasek, Kafka, Werfel, a budapesti Nyugat írógárdája és forradalmasító zsenije, Ady, a krakkói író-festő-rendező művész Wyspianski, a festő Klimt, Kokoschka, Mucha, Rippl-Rónai, Gulácsy, Csontváry és végül, de talán elsősorban a Mahler és a Richard Strauss képviselte átmenet után olyan zenei újítók, mint Bartók, Kodály, Schönberg, Janáček.

Szabó Miklós

A művészeti forradalom kibontakozása

Fontos nevelő műhelye az új törekvéseknek az Eötvös Kollégium, amelynek első nagy nemzedékéhez Kodály Zoltán, Szekfű Gyula, Horváth János, Szabó Dezső tartozott.

A Thália

Nem színtársulatnak szánják társaságukat, hanem művészeti mozgalomnak, amely minden művészi ágazat modern törekvéseit összefoglalja. Tagjai között ezért ott van Balázs Béla, Kodály Zoltán, Márkus László, Bálint Lajos is.

Az új világ megtalálása az ősiben: Bartók, Kodály

A teljes cikk.

A prófétamagatartás két lehetősége: magyar Zarathustra vagy magyar messiás

A tradíció prófétikus erejűvé tételéhez Ady a magyar kultúrhagyomány archaikus rétegeihez nyúlt: a kuruc kor szegénylegény énekeihez és Károli Gáspár biblia-fordításának nyelvkincséhez. Kezében, mint Bartókéban és Kodályéban, az archaikus anyag a modern törekvések eszközévé lesz.

Hajdu Tibor

Az 1918–1919. évi forradalmak művelődéspolitikája

A Zeneakadémia igazgatója elismert művész, Dohnányi Ernő lett, mintegy kompromisszumként a zenei közízlés és az új művészet között; valójában azonban az aligazgatónak kinevezett Kodály Zoltán irányította az akadémiát s a zenei ügyeket, a minisztérium új zenei referensével, Reinitz Bélával együtt. A Tanácsköztársaság Közoktatásügyi Népbiztossága Bartókot, Dohnányit, Kodályt és Reinitzet nevezte ki a zenei életet igazgató direktóriumba.

Művei