Koháry István országbíró

A Múltunk wikiből

Hasonló névvel lásd: Koháry István

Csábrág, 1649. március 12. – uo. 1731. március 29.
országbíró, hadvezér, politikus, költő
Wikipédia
Koháry II. István gróf
1714. október 15.
A király kinevezi Koháry István grófot országbíróvá. (Tisztségét 1731-ig, haláláig viseli.)
1721. március 15.
A vallásügyi panaszok és sérelmek megvizsgálására Koháry István országbíró elnökletével huszonnégy tagú bizottság ül össze Pesten (Alakítását az 1715. évi 30. törvénycikk rendelte el.)

R. Várkonyi Ágnes

Hadseregek és haditervek

A királyság és Horvátország végvári katonaságát várkerületi egységeikben szorosabban a császári hadsereg szervezete alá vonták. Ily módon az alsó- és felső-magyarországi, a dunántúli, a győri és a károlyvárosi várkerületek hadinépe parancsnokaival együtt közvetlenül a központi hadsereg irányítása alá került. A fő- és vicekapitányok státusa megváltozott. Olyan híres ezredek, mint Esterházy János, Batthyány Ádám, Barkóczy István, Koháry István, Czobor Ádám, Gombos Ferenc ezredei a császári hadsereg kötelékébe kerültek. Az elvileg az erők jobb összefogását szolgáló elképzelés a gyakorlatban inkább a nehézségeket és a zavart szaporította. Az átrendezés rossz időpontban, Buda ostromának kezdetén indult meg, mai ismereteink szerint nem is sikerült következetesen végrehajtani, és a magyar ezredek nem részesültek a császári és birodalmi haderők katonáival egyenlő ellátásban.

Változások a városfalak mögött

Magyarország és az európai háborúk

A dinasztia és a főrendek kompromisszumára épült Habsburg-államhatalom 1703-ban az ország északkeleti részein kártyavárként omlott össze. Az állam helyi szerveit, a sóhivatalok, harmincadok, posták sorát Rákóczi támadása szinte elsöpörte.

A Magyar Királyság rendi főméltóságainak testülete azonban sértetlen maradt. A nádor, az országbíró, a horvát bán, az esztergomi és a kalocsai érsek, a kancellár és a tárnokmester mindvégig kitartott a magyar király oldalán, bár nem azonosították magukat valamennyien a Habsburg-kormányzat politikájával. A birodalmi politika épített rájuk, bár hatáskörük beszűkült, esetlegessé, az udvari pártharcok és a hadihelyzet függvényévé vált.

Dráma, próza, vers

Koháry Istvánt a fogság tette költővé, Munkács várában Thököly rabjaként (1682–1685) több ezernyi verssorban a barokk stílus sajátos álomvilág-költészetét teremtette meg.

Ember Győző

Az 1712–1715. évi országgyűlés

A 30. törvénycikk megerősítette az 1681. és 1687. évi vallásügyi törvényeket, és a végrehajtásuk során felmerülő viták eldöntésére országgyűlési bizottságot küldött ki gróf Koháry István országbíró elnökletével.

Vörös Károly

A város és a mezőváros

A püspök megkezdi palotájának építését, épülnek a kanonokok házai, domonkos és piarista kolostor épül, utóbbi gimnáziummal összekötve; Koháry országbíró a ferenceseket telepíti be a városba. Az 1730-as évekre Vác Bél Mátyás szerint már az ország csinosabb városai közé számítható, bár még gyakoriak a tűzvészek, melyek a náddal, szalmával fedett épületekben nagy károkat tesznek.

Irodalom

Varga Imre, A magyar barokk költészet egy változata. Koháry István börtönköltészete (Irodalomtörténeti Közlemények 1973)