Kolonvár

A Múltunk wikiből
a későbbi Zala és Somogy vármegyék határán Zalavár közelében Géza fejedelem által építtetett földvár
Wikipédia

Györffy György

István trónjának biztosítása

A Somogyból Pécs felé vezető utat Váty, a Székesfehérvárra vezetőt Úrhida, a Zalavár felé vezetőt Kolon vára zárta el.

Térítés és az egyházszervezés elindítása

A veszprémi oklevélből megtudjuk, hogy a veszprémi egyházmegye Veszprémvár, Fejérvár, Visegrádvár (a későbbi Pest és Pilis) és Kolonvár (a későbbi Zala) megyéket ölelte fel, amiből nyilvánvaló, hogy ekkor már állt az északnyugati határon a győri püspökség, amely a Dunától délre Komárom, Győr, Moson, Sopron, Vas és a Marcal melletti Karakó megye területére terjedt ki, de az is világos, hogy északi határán 1009-ben az esztergomi egyházmegye – Esztergom környékén kívül – a Dunától északra fekvő Pozsony, Komárom, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád és Gömör várak „határait” ölelte fel a mögöttük fekvő erdőségekkel együtt, a liptói és szepesi medencével bezárólag.

Új egyházi alapítások, újjászervezés

Zalavár a honfoglalás után Kál harka, valamint fia, Bulcsú hadvezér birtokába került. A helyi egyházi hagyományok továbbéléséhez hozzájárulhatott, hogy Bulcsú 948-ban Bizáncban megkeresztelkedett, s feltehetően szláv nyelven is tudó görög papot hozott ide magával. Az ezredforduló táján Bátor Boleszló fia, Veszprém herceg rendezte be a vár mellett szállását, és – ha nem előbb – ekkor épülhetett ki a Récéskúti szigeten az a háromhajós kőbazilika, amelynek folyamatos használata a XV. századig érmekkel igazolható.

Amikor István király 1019-ben apátságot alapított benne, lényegében a régi Szent Adorján-templomot és a kapcsolódó udvari épületeket ajánlotta fel egyházi célra; ehhez adott még két királyi kápolnát, 10 falut, drávai és tiszai halászóhelyeket, továbbá a csepeli királyi ménes csikótizedét és a közeli Kolonvár vámját.