Komáromi Csipkés György

A Múltunk wikiből

Hasonló névvel lásd még: Komáromi Csipkés György debreceni bíró

Csipkés Komáromi György

Komárom, 1628. – Debrecen, 1678. október 6.
a magyar barokk teológiai irodalom képviselője, debreceni református tanár
Wikipédia

Makkai László

Anyanyelv, államnyelv, birodalmi nyelv

A magyar irodalmi nyelv kialakulása két arcvonalon folytatott harcban, a latintól és a tájnyelvi szélsőségektől való elszakadás fokozataiban ment végbe. A 17. század a magyar nyelvművelés egyik nagy korszaka volt. A század eleji zűrzavartól a századvégen a mai normák igen szoros megközelítéséig egész sor kiváló nyelvművelő munkássága vitte előre a fejlődést. Munkásságuk eredményét az iskolai írástanítás, a nyomtatott betű és a templomi szószék – a nyelvi egységesülés e három fő tényezője szélesen terjesztette. Nem véletlen, hogy hivatásos világi értelmiség híján a kiemelkedő nyelvművelők katolikus és református papok és tanárok voltak, s csak a korszak legvégén tűnik fel köztük az első, mindenesetre lelkészi tanultságú nyomdász, Tótfalusi Kis Miklós. Őelőtte elsősorban a nyelvtanírók, Szenci Molnár Albert (1606), Geleji Katona István (1645), Komáromi Csipkés György (1655), katolikus oldalról pedig Pereszlényi Pál (1682) szabták meg a helyesírási és nyelvi normát, de Pázmány, Káldi és Apáczai művei is nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a nyelvjárások közül a Felső-Tisza menti győzött a nyugatiakkal szemben.

Protestáns kollégiumok

A puritán szellem korán jelentkezett Debrecenben, de az első valóban nagy tudású puritán professzor, aki külföldi doktorátussal is dicsekedhetett, a sokoldalú, héber, magyar és angol nyelvtant szerkesztő, Bibliát fordító, csillagászati és orvosi értekezéseket, prédikációk és hitviták hosszú sorát író Komáromi Csipkés György volt, aki 1653 és 1659 között tanított itt. Mikor a város első prédikátora lett, az ő helyébe lépett a Váradról jövő Mártonfalvi, aki 1671-ben méltó kollégát kapott a kitűnő karteziánus fizikus, Szilágyi Tönkő Márton személyében, s együttesüket 1679-ben Lisznyai Kovács Pál egészítette ki.

Filozófiai modernizmus

Apáczai művelődéstörténeti jelentősége nem merül ki abban, hogy elsőként képviselte nálunk a „modern” ember világnézetét. Eszméi elszigeteltek maradhattak volna, ha nem építi be azokat az iskolai oktatásba, amelyen keresztül szélesen terjedhettek, hathattak. A karteziánus világképet propagáló Magyar Encyclopaedia (1653) lett a 17. század második felében a református főiskolák fizikatanításának vezérfonala, sőt már Apáczai gyulafehérvári és kolozsvári tanársága idején, azaz 1660 előtt tőle többé-kevésbé függetlenül máshol is tanítottak karteziánus természetfilozófiát, például Enyedi Sámuel Váradon, Komáromi Csipkés György Debrecenben.

R. Várkonyi Ágnes

Vallások és világnézetek

Komáromi Csipkés György nagyszabású, Károlyi Gáspárét felülmúló fordítása csak halála után, 1718-ban jelenik majd meg Debrecen költségén Leydenben.

Kosáry Domokos

A protestáns egyházak

A bibliafordítások kéziratban maradtak, vagy külföldön láttak napvilágot, mint Komáromi Csipkés György 17. századi szövege is, amelyet Debrecen város nyomtattatott ki Hollandiában, de a beérkező példányokból csak néhányat kapott meg, a többit a hatóságok az egri püspök hathatós közreműködésével elkobozták (1718).

Cenzúra, nyomdák, könyvek

A hazai katolikus főpapság kérelmére 1718 őszén rendeletterv készült arról, hogy a cenzori jogokat, mint egykor a 17. század végén, ismét a nagyszombati jezsuita egyetem kancellárja kapja meg. Ezután, 1719-ben történt a Debrecen város által Leydenben nyomtatott Komáromi Csipkés-féle Biblia elkobzása, amelyben gróf Erdődy Gábor egri püspök vitte a főszerepet.

Irodalom

Kerékgyártó Elemér, Komáromi Csipkés György angol nyelvtana (Angol Filológiai Tanulmányok, 1938).