Komját Aladár

A Múltunk wikiből

eredeti neve Korach Aladár

Kassa, 1891. február 11. – Párizs, 1937. január 3.
költő, újságíró, szerkesztő, jogász
Wikipédia
1917.
Komját Aladár: Kiáltás című verseskötete.

Siklós András

Felvilágosító és szervező munka a tömegek körében

Az InternacionáléHevesi Gyula és Komját Aladár tudományos és irodalmi folyóirata – 1919 februárjától kezdve a párt tudományos folyóirataként jelent meg.

Hajdu Tibor

Az 1918–1919. évi forradalmak művelődéspolitikája

A milliók hangulatát azonban leginkább azok az írók fejezték ki, akik eljutottak a szocializmus igenléséig, bár nem a marxista elkötelezettség, hanem valami általánosabb és bizonytalanabb humanizmus szellemében. Ilyen értelemben vallotta magát szocialistának a forradalom kezdetén elhunyt Kaffka Margit és Szeged költői: Móra Ferenc és Juhász Gyula. Utóbbiak szembeszálltak a városukban legelőször kibontakozó ellenforradalommal is, megerősödve hűségükben a vörös Budapest iránt. A jobbágyivadék Tóth Árpád a nemzethalál víziójával küzdve is valóságos forradalmi himnuszt írt, Az új Istent. Hozzájuk hasonlóan Somlyó Zoltán, Szini Gyula, Osvát Ernő annyira átérezték a kommün igazságát, hogy megpróbáltak azonosulni vele; Tóth Árpádban a „balról” jövő igaztalan támadás elhallgattatta a költőt, de júliusban még Osváttal, Barta Lajossal, Komját Aladárral egy-egy új folyóirat indítására vállalkozott.