Koppi Károly

A Múltunk wikiből

eredeti keresztneve József

Vác, 1744. február 26. – Nagykároly, 1801. április 6.
történetíró, egyetemi tanár, piarista pap
Wikipédia
1790
Megjelenik Koppi Károly A régi magyarok királyválasztó jogáról című értekezése.

Kosáry Domokos

Társadalomtudományok

S itt kezdte működését Kovachich Márton György is, aki viszont, miután ezt az intézményt magyar jozefinista álláspontja miatt 1784-ben el kellett hagynia, mint kamarai levéltáros próbált egy új típusú szakmai bázist és korszerűbb munkatársi gárdát létrehozni. Vele állt közeli kapcsolatban a haladó szellemű piarista tanár, Koppi Károly, valamint Hajnóczy József, aki, mint tudjuk, igen komolyan foglalkozott jogtörténeti kutatásokkal és adatgyűjtéssel is, és aki, egyebek között, utolsó, sajnos elveszett jegyzeteiben elsőnek kezdte megírni Magyarországon a jobbágyság történetét.

Benda Kálmán

Verseghy és Koppi

A teljes cikk.

Hajnóczy József

Más megegyezést is észre kell vennünk: a nevelésről mondottak fő vonásaiban azonosak azzal, amit Verseghynél olvashatunk, közjogi koncepciójának lényege pedig egybevág Koppi Paraenesisével. Mindebből pedig bátran következtethetjük, hogy Hajnóczy sem pusztán egyéni elképzeléseit adta elő, hanem annak az értelmiségi balszárnynak a felfogását tolmácsolta, amely egyesíteni tudta a társadalmi reformot a nemzeti függetlenség eszméjével, s amely a francia példa nyomán egyre világosabban látta, hogy csak egy megoldás van: a polgári nemzetállam.

A demokrata értelmiség

A budai Olvasó Kabinetnek 1795 elején már 126 tagja volt, közülük harmincat név szerint is ismerünk. A tagok közt találjuk Berzeviczy Gergelyt és Hajnóczy Józsefet, Verseghy Ferencet és Szentjóbi Szabó Lászlót, a költőt, Szentmarjay Ferencet és baráti köréből Őz Pál ügyvédet, Tántsits Ignác nevelőt és Szolártsik Sándor jurátust, Ráthonyi Gábor királyi ügyészt, továbbá Koppi professzort, Abaffy Ferencet és a fiatal Verhovszky Sámuel fiskálist. A későbbi jakobinus összeesküvés szinte egész törzsgárdája együtt volt itt.

Ugyancsak velük találkozunk Abaffy Ferenc házában, ahol időről időre baráti beszélgetésre gyűltek egybe. Maga a házigazda, az 1790. évi országgyűlésen a reformerek egyik bátor képviselője, a megyei birtokos nemességből jött. A társaságban rendszeresen ott találjuk Hajnóczyt, Szentmarjayt és Koppit, az egyetem több tanárát és másokat.

A szervezkedés

Először a pesti „klubisták” beszervezésére került sor. A Hajnóczy és Szentmarjay körüli csoportból Abaffy, Szentjóbi Szabó, Verseghy, Berzeviczy, Kovachich, Koppi és a baráti kör többi tagja az elsők között volt.

Kabineti abszolutizmus, rendőruralom

Fegyelmit indítottak több egyetemi tanár ellen, egyeseket csak megróttak, Kreil Antalt azonban, mert filozófiai előadásaiban szembehelyezkedett a vallás tanításaival, és Koppi Károlyt, a világtörténet tanárát, mert dicsérettel szólt a franciaországi dolgokról, azonnali hatállyal nyugdíjazták.

Vörös Károly

Az oktatásügy intézményei

Megrettenve a francia forradalom hatásától, az udvar az akadémiákon és az egyetemen, főleg a kilencvenes években, sorozatos tisztogatási műveleteket hajtott Végre, több tanárt meghurcoltak. Az ürügy mindig azonos volt: egyház- vagy vallásellenes kijelentéseket tettek, forradalmi nézeteket hangoztattak. Megfosztották egyetemi katedrájától Koppi Károlyt, a világtörténelem tanárát és Kreil Antalt, a filozófia professzorát, mert atheista tanokat hirdetett; eljárás folyt Barics Béla, Haliczky András és Schedius Lajos ellen. Tichy György kassai akadémiai tanár ellen az volt a vád, hogy bírálta a cenzúrát, Deling János pécsi akadémiai tanárt azért jelentették fel, mert Kant tanait hirdette.

Irodalom

s tanulságos lenne Koppi Károly irathagyatékának alaposabb megvizsgálása. Horváth Ambrus, Koppi Károly működése (Szeged, 1940. 110) megírja, hogy „ sok szerzőnek – akiket Koppi olvasott – csak nevét tudjuk, de használt művének címét nem” Olvasmányai,munkái között ott van Montesquieu. akinek hatását felmérhetjük latin nyelvű. történelmi előadásából (Budapest, Piarista lt., V 160. 66/a és 66/b. 208. doboz. Periodus VII. 1517–1795. pag. 149). A Montesquieu-impulzus, általában a felvilágosodás mérsékelt szárnyának alapos ismeretéről tanúskodik ez a teljességgel kiaknázatlan levéltári anyag. A gyakran hangsúlyozott protestáns felvilágosodás mellett méltó helyet kellene biztosítani a haladó katolikus felvilágosodásnak is.

Koppira lásd: Horváth Ambrus, Koppi Károly (Szeged, 1940), amely munka azonban nem ismeri Koppi 1790-es leveleit és iratait. Ezek megtalálhatók: A magyar jakobinusok iratai I. 88–92.