Kornis Boldizsár

A Múltunk wikiből
Wikipédia – Kornis család

Makkai László

Bocskai „gondolkodni kezd”

Az 1603 végén meghalt III. Mehmed utódjának, I. Ahmednek uralmát kellett megerősítenie. Követei, mint láttuk, békét ajánlottak, de ragaszkodtak a Budát biztosító Esztergom visszaadásához, melyért cserébe Kanizsát vagy Egert ígérgették. Nem nyugodtak bele Erdély elvesztésébe sem. A béketapogatózások idején is minden igyekezetük az volt, hogy az erdélyi emigrációnak segítséget nyújtsanak a hazatérésre és a török védnökség alatti fejedelemség helyreállítására.

Megfelelő fejedelemjelölt azonban sem odahaza Erdélyben, sem a török emigrációban nem akadt. A Mihály vajda és Basta elleni felkelések során a legtekintélyesebb családok vezető egyéniségei vagy életüket vesztették, vagy – mint Sennyei Pongrác és Kornis Boldizsár – katolikus vallásuk miatt a Habsburg-oldalon álltak.

Katolikus összeesküvés Báthori Gábor ellen

A nagy család utolsó sarjai féktelen szenvedélyeikben égtek el. Ecsedi Báthori Istvánnak, a kegyes országbírónak húga, Nádasdy Ferencnek, a "fekete bégnek" felesége, Erzsébet – akinek anyja Somlyai Báthori leány volt – beteges szexualitásból fakadó rémtetteivel a „csejtei szörny” nevet érdemelte ki. Míg Erzsébetet és Annát a kortársak súlyosan elítélték, Gábornak, férfi létére, sok mindent megbocsátottak; érthető azonban, hogy azok, akiknek családi becsületébe gázolt, csak gyűlölettel gondolhattak rá. Az egyik tekintélyes katolikus főúr, Kornis Boldizsár feleségével való erőszakoskodása jó ürügynek bizonyult, hogy Kendy István, aki egyébként nem szenvedett személyes sérelmet, sőt a fejedelemtől nemrég kapta adományba Erdély legjövedelmezőbb uradalmainak egyikét, a szamosújvárit, kihasználja az elégedetlenséget.

Jórészt katolikus főurak, elsősorban Kornis Boldizsár és György, Sennyei Pongrác s többek bevonásával Kendy összeesküvést szervezett, melynek célja Báthori meggyilkolása volt. 1610 márciusában a Besztercére hirdetett országgyűlésre utazó fejedelmet Széken orgyilkossal támadtatták meg, de a merénylet nem sikerült. Kornis Boldizsárt a helyszínen elfogták, testvérét, Györgyöt halálosan megsebesítették, míg a többiek elmenekültek. Báthori első haragjában Kolozsvári János jogügyigazgatót, akit Kornis bűnrészességgel vádolt, ítélet nélkül felakasztatta, a Kendyek, Kornisok, Sennyeyek birtokait elkoboztatta. A jezsuiták pártfogóik bukásának hírére sietve elhagyták az országot. Szökésük csak megerősítette a gyanút, hogy az összeesküvésnek felekezeti háttere van. Ezért az országgyűlés megújította az 1588. évi határozatot, mely a jezsuitákat Erdélyből kitiltotta, s bár továbbra is megengedte, hogy a római katolikus nemesek birtokaikon papot tartsanak, kimondotta, hogy jobbágyaikat nem kényszeríthetik saját vallásukra. Báthori eddig igyekezett a római katolicizmussal a jó viszonyt fenntartani, a merénylet hatására azonban változtatott valláspolitikáján, s az erdélyi fejedelmek közül elsőként minden eszközt felhasznált a kálvinizmus térhódításának előmozdítására. Az unitárius Kolozsvárra ő vitt először kálvinista prédikátort, s egyéb vonatkozásban is ő indította el az erdélyi állami élet kálvinista átszíneződését.

A Kendy-összeesküvés nyomában keletkezett ingerült hangulat jellemezte Báthori találkozóját az új nádorral, Thurzó Györggyel 1610 nyarán a királydaróci mezőn. A tárgyalások célja a két magyar állam közti kapcsolatok elmélyítése lett volna, Thurzó azonban súlyos követelésekkel állott elő. Azt kívánta, hogy a Magyar Korona szuverenitásának elismeréséül Erdély képviseltesse magát a magyar országgyűlésen, és a szövetséget törökellenes éllel újítsák meg. A fejedelem ezt kihívásnak tekintette, s még a tervezett díszebédet sem várva be, hazautazott. Bosszúját Kornis Boldizsáron töltötte ki, akit kivégeztetett.