Krakkó

A Múltunk wikiből
(Kraków szócikkből átirányítva)

Kraków vagy teljes nevén Stołeczne Królewskie Miasto Kraków

Lengyelország harmadik legnépesebb városa (2001), Kis-Lengyelországi vajdaság székhelye
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
1848. április 26.
A kormány elhatározta 10 állandó nemzetőrzászlóalj esetleges felállítását.
A kormány Petar Čarnojević személyében királyi biztost küld a Délvidékre.
A szlovákok miavai gyűlése.
Sikertelen forradalmi megmozdulás Krakkóban.
1093
második fele: I. László király hadjáratot indít Ulászló Hermann lengyel fejedelem megsegítésére; Krakkóból Sieciech nádort fogolyként Magyarországra hozza.
1527
Krakkóban megjelennek az első magyar nyelven nyomtatott szövegek Christoph Hegendorff és Sebald Heyden tankönyveiben. Ugyanott jelenik meg Brodarics István latin nyelvű műve a mohácsi csatáról: De conflictu Hungarorum cum Turcis ad Mohacz.
1530
Szebenben megjelenik Sebastian Pauschner Eine kleine Unterrichtung, Krakkóban Johannes Honterus Rudimenta Cosmographiae című munkája.
1532
Krakkóban megjelenik az első magyar nyelvű könyv: Komjáti Benedek, A Szent Pál levelei.
1536
Krakkóban megjelenik az első magyar nyelvű énekeskönyv: Gálszécsi István, Kegyes énekekrül…] Bécsben az első nyomtatott magyar nyelvű szépirodalmi mű: Pesti Gábor, Esopus fabulái.
1546
Megjelenik Krakkóban Ozorai Imre Krisztusról és az ő egyházáról, ismét az Antikrisztus egyházáról című írása.
1572
Krakkóban megjelenik Balassi Bálint fordítása, a Beteg lelkeknek való füves kertecske, Nedelicén az első magyarországi horvát nyelvű könyv: Mihajlo Bučić, O sakramentima.
1575
december 14. Báthori István erdélyi fejedelmet a krakkói lengyel országgyűlés királlyá választja.
1576
május 1. Báthori Istvánt lengyel királlyá koronázzák Krakkóban (Uralkodik 1586-ig.)
július Báthori István Krakkóban erdélyi kancelláriát szervez.
1657
április 7. II. Rákóczi György serege beveszi Krakkót.
április 18. X. Károly svéd király és Rákóczi találkozik Krakkótól északkeletre.
1918. október 11.
Lengyel Nemzeti Tanács megalakulása Krakkóban.

Tartalomjegyzék

Somogyi Sándor

A finnugorok és az ősmagyarok régi lakóterületei természeti viszonyainak vázlata

A pleisztocén eljegesedések közül Eurázsiában az utolsó előtti volt a legnagyobb. Északról délnek terjeszkedő nyúlványai a Kárpátoktól északra Krakkó vidékét, a Dnyeper mentén Kijev környékét, a Don mellett a Voronyezstől délre fekvő területeket is elérték.

Györffy György

Az augsburgi csata vélt és valós jelentősége

Mindehhez hozzájárult az is, hogy Ottó királyt személyi és családi törekvései más célok felé vonzották. 951-ben, az olasz királyi cím megszerzésekor Paviából követséget küldött Rómába II. Agapit pápához, hogy a császári koronát elnyerje. Ezt nem sikerült elérnie, de továbbra is ez maradt egyik fő törekvése. Szász uralkodóként a kelet felé törés, a „Drang nach Osten” színteréül a szomszédos elbai szláv területet választotta. Már az augsburgi csata előtt megfogadta, hogy ha győz, Merseburgban püspökséget alapít, és itt levő udvarházát felajánlotta e célra. Ide sietett vissza Augsburg mellől, s miután októberben Reknitz mellett legyőzte a német lázadókkal szövetkezett szlávokat, a keleti markokban a kereszténység és a németség elterjesztésére törekedett.

Csehekkel kapcsolatos politikájában megelégedett a 950-ben elért hűbéri függéssel, sőt a 955-ben hűnek bizonyult Boleszlav cseh fejedelmet azzal jutalmazta, hogy szabad kezet adott neki a saját portáján való „Drang nach Osten”-re; Boleszlav az elkövetkező évtizedben a magyarok által feladott Felső-Morvaországon át benyomulhatott a viszlyánok központjába, Krakkóba.

Géza békés külpolitikája

  • Ibrahim ibn Jakub 965. évi adata arra mutat, hogy Augsburg után Boleszlav cseh fejedelem keleti irányba terjeszkedett, és elfoglalta Morvaország felső felét és Krakkót.
  • Az 1086. évi hamisítványban körülírták a határokat is, amelyeket a prágai egyház alapításra való hivatkozással igényelt; keleten felölelte Krakkót, délkeleten pedig határos volt a magyarok végeivel, a Tátra hegyén és a Vág felső folyásán.
  • 955 és 965 között a magyarokkal szövetséges galíciai Fehér-Horvátországba csehek nyomultak be, és fő helyük, Krakkó elfoglalásával az itt szerveződő államot megszüntették.
  • Meskó, miután fiát egy szorb hercegnővel házasította össze, 990-ben hadjáratot indított a csehek ellen, és elfoglalta a fehér horvát viszlyánok földjét Krakkóval együtt, valamint Sziléziát az Oderáig. Az orosz végektől Krakkóig, Krakkótól az Oderáig terjedő új országát Gnézna központtal még ez évben felajánlotta a pápának hűbérül.

Külpolitika. Horvátország megszállása.

László a lengyel fejedelem hívására megjelent Krakkó alatt, de amikor megtudta, hogy Sieciech zsarnokoskodása miatt tört ki a belháború, addig tartotta ostromzár alatt Krakkót, amíg a város Sieciech nádort ki nem szolgáltatta neki. Ekkor békét kötött, és az elfogott Sieciech nádorral hazavonult.

Kristó Gyula

A tatárok Magyarországon

A tatár sereg északi szárnya Orda és Bajdar vezetésével számos lengyelországi város, Lublin, Sandomierz, Sieradz, Krakkó, Wroclaw elfoglalása és a Henrik sziléziai herceggel 1241. április 9-én megvívott legnicai csata után dél felé, Morvaország irá­nyába fordult.

Sinkovics István

Rendiség és abszolutizmus

A vesztfáliai béke utáni évtizedben érte a legsúlyosabb csapás észak felől Kelet-Európát: Lengyelország 1655. évi svéd invá­zi­ója, amely gyor­san összezúzta a lengyel pánok és szlachcicok laza nemesi köztársasá­gát. Varsó és Krakkó elesett, és az egész Visz­tula-völgyet felszaggatta X. Károly svéd király (1654-1660) seregeinek fel- és levonulása.

Zimányi Vera

Magyarországi bányatermékek az európai piacon

A réz észak felé nemcsak Boroszlón, hanem Krakkón keresztül is eljutott Gdanskba.

A városi ipar és iparosság

  • A 16. század végén, amikor az erdélyi szász városokat már a hanyatlás jellemzi, Kolozsvárott életerős, vállalkozó szel­lemű polgárság élt. A "kincses várost" szokatlanul éles társadalmi ellentétekkel és feszültségekkel teli, élénk szellemi élet és anyagi jólét jellemezte a 16. század végén. A város polgárai közül a Bécset, Krakkót, Velencét járó gazdag kereskedő-pat­ríciusokat és a módos iparosokat tekintették "az nagyobb renden valók"-nak, "az kisded rend"-hez a szegény mes­ter­em­berek és a legszegényebb városlakók tartoztak.
  • A borkereskedés központja Krakkó volt; itt a 16. század végén már külön magyar pénztár is működött (bursa Unga­ro­rum). Krakkó városa rendszerint valamelyik határ menti várost bízta meg a borkereskedés lebonyolításával. Így jutott fon­tos szerephez Krosno, ahol 1580-ban egy bizonyos "magyarok házá" -t is említenek a források, valamint "magyar kapu" -ról is szólnak.

Péter Katalin

Az első hazai reformátorok

  • A reformáció első szakaszának ma számon tartott magyarországi főszereplői kiválóan képzett egyházi férfiak. Többnyire a közép-európai humanizmus központjaiban, Bécsben és Krakkóban, esetleg Padovában tanultak.
  • Dévai Bíró Mátyás, aki mint humanista tudós lesz elszánt reformátor, valamivel Cordatusék után, 1531 legelején kezd lutheri szellemben működni, előbb Budán, majd Kassán. Ő írta az első magyar nyelvű tankönyvet; a magyar nyelvészet egyik megalapítója. Tevékenységében mégis az új hit terjesztése a döntő. A krakkói egyetem anyakönyvében a következő bejegy­zés olvasható a neve mellett: „Ez a Mátyás vitte a magyarok közé Luther pestisét, a bűn embere, a veszedelem fia."[1]

Sinkovics István

Bekes Gáspár felkelése és a lengyel korona megszerzése

Báthori lengyel királyságával új tényező jelent meg a magyarországi politikában. Erdély ugyan továbbra is adófizetője maradt a török­nek, de új központhoz, Krakkóhoz igazodott. Az viszont, hogy ez a változás hogyan fogja éreztetni hatását a Habsburgok uralma alatt levő Magyarországon, egyelőre beláthatatlan volt.

Báthori lengyel királysága és Erdély

A Lengyel Királyságot és az Erdélyi Fejedelemséget tíz éven át összekapcsolta Báthori István személye. Erdélyt legfelső fokon a krak­kói királyi udvarból irányították, és attól lehetett volna tartani, hogy a király idegenek tanácsával, idegen hatóságok útján fog dönteni Erdély ügyeiben, mint ahogyan a Habsburgok tették Magyarországon. Erdélyben azonban nem alakult ki ilyen hely­zet. Elsősorban azért nem, mert Báthori erdélyinek vallotta magát a lengyel trónon is. Erdélyi tanácsosok voltak mellette, köz­tük korábbi ellenségei, akiknek megbocsátott, és megnyitotta előttük udvarát. A fejedelemségét hosszasan elvitató birtokos, Bekes Gáspár így lett Krakkóban az orosz hadjáratok fő szervezőjévé. Abafáji Gyulay Pál, akit még Bekes taníttatott Pado­vá­ban, szintén ellenfélből lett a krakkói Erdélyi Kancellária vezetője, később történetírói hajlamait is Báthori érdekében kama­toz­tató hűséges embere.

Erdély és Lengyelország útja különválik

Báthori István utód nélkül halt meg; ezzel megszűnt az a kapocs, amely Lengyelországot és Erdélyt összekötötte. Lengyelországban újból különféle érdekcsoportok harcoltak a trónért. Az egyik csoport jelöltje a svéd király fia, Zsigmond volt, aki anyai ágon a Jagellóktól származott. Mellette foglalt állást az özvegy királyné, és őt támogatta Jan Zamoyski kancellár. 1587 áprilisában meg is választották királynak. Néhány nappal később egy másik csoport a fiatal Habsburg Miksát kiáltotta ki. Miksa hadsereggel jelent meg Lengyelországban, de Zamoyski erdélyi csapatok segítségével Krakkó falai alatt megverte. A főher­ceg fogságba esett, és kénytelen volt lemondani a lengyel koronáról. Így a svéd Wasák kerültek Lengyelország trónjára.

Makkai László

Kapcsolatkeresés a lengyel rendi ellenzékkel

A válasz kényelmetlenül érintette III. Zsigmondot, aki ezért a Káthay kancellár vezetésével 1605 júniusában Krakkóba érkező magyar követséget sokáig fogadni sem akarta, s csak a nemesség kényszerítésére és török fenyegetésre szánta rá magát július közepén a magyar előterjesztés meghallgatására.

Nemesi szabadság és vallásszabadság

A vallásszabadság került a zászlajára a katolikus Mikolaj Zebrzydowski krakkói vajda vezetése alatt még 1606-ban kitört lengyel nemesi felkelésnek is, amelyet Bocskai utolsó hónapjaiban már kihasználni sem tudott, s amely 1607-ben a kálvinista Radziwil hercegek befolyása alá kerülvén, egyre élesebben fordult szembe III. Zsigmond ellenreformációs abszolutista törekvéseivel.

Pázmány Péter politikai szerepe

Fiatalon belépett a rendbe, Krakkóban, Bécsben és Rómában nevelkedett, rövid ideig Bellarmino személyes befolyása alatt.

Zimányi Vera

A szőlőművelés

A nyugat-magyarországi borvidékről szintén jelentős tételekben szállítottak ki bort észak és északnyugat felé. Pozsonyon keresztül minden korlátozás nélkül folyt ez a kivitel, de mennyiségét nem ismerjük. A bécsi Tabor-hídon felállított vám a Sziléziába, Cseh- és Morvaországba kivitt borok legfontosabb átmenő helye volt. Egész korszakunkon át váltakozva hol megengedték, hol pedig tiltották a kivitelt, a termés mennyiségétől és az osztrák, valamint a magyar rendek pillanatnyi erőviszonyától függően. 1630-ból, valamint 1652 és 1657 között évről évre fennmaradt egy kimutatás az itteni forgalomról. Eszerint évi 8–17 ezer akó (egy akó: 72,5 l), azaz mintegy 6–12 ezer hl bort exportáltak a nyugat-magyarországi privilegizált helyekről, éspedig túlnyomórészt Sziléziába (83%); közel 8%-a került lengyel városokba, 4,4%-nál valamivel több jutott Cseh- és Morvaországba, és egy elenyésző kis rész egyes szász városokba (0,3%). Bizonyosra vehető azonban, hogy a fenti mennyiségen kívül Pozsonyon át is sok bort szállítottak Krakkóba, ez azonban nem szerepel az említett összeírásban.

R. Várkonyi Ágnes

II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata

II. Rákóczi György pedig nem akart a Porta eszközévé válni. 1657. január végén kelt át roppant hidegben a Máramarosi-havasok hágóján Erdély fejedelme, Noyers lengyel királyi titkár becslése szerint 18 ezer főnyi lovas, 5 ezer főnyi gyalogos és 6 ezer főnyi román csapatból álló hadsereggel. majd 20 ezer kozák csatlakozott hozzá. Valószínűbb azonban, hogy összesen csak 14 ezer főnyi katonasággal indult el. Hadjáratát igyekezett nemzetközi propagandával előkészíteni. Kiáltványban szólt a Német-Római Császárság fejedelmeinek frankfurti gyűléséhez. Szabadságuk helyreállítását ígérte a lengyel nemességnek és számított rá, hogy az ország elfogadja őt királyának. Vállalkozása katonailag és diplomáciailag látszólag sikerrel indult: csapatai elfoglalták Krakkót (1657. március 28.), és Sandomirnál egyesült a svéd és az erdélyi haderő, Északra vonulva ostrom alá fogták és bevették Breszt-Litovszkot (1657. május 23.), majd pedig Varsót.

Szabadalmas mezőváros – királyi város

Évi hét vásárával, Bécsben, Krakkóban megforduló, Kassa, Arad, Temesvár, Kolozsvár, Brassó vásárait látogató kereskedőivel Debrecen az ország legélénkebb forgalmú kereskedő mezővárosa.

Főurak és köznemesek

Kelet felé haladva gyakoribbak a városi építőmesterek, Thököly István 1664-ben egy Xantho nevű krakkói építésszel dolgoztatott.

Makkai László

Reneszánsz és barokk képzőművészet

Néhány, főleg Krakkóban élő olasz szobrász által készített alakos síremlék a hazai késő reneszánsz szobrászat majdnem egész termése.

R. Várkonyi Ágnes

Főúri-nemesi szervezkedés (1698–1702)

II. Ágost lengyel király Habsburg-szövetségbe kényszerült, 1702. július 19-én Kliszóvnál csatát vesztett, s a győztes svéd király, XII. Károly csapatai megszállták Varsót és Krakkót.

A breznai szövetség és a tiszaháti felkelés

Ilyvóban, Józef Potocki kijevi vajdánál helyezte el a franciabarát lengyel ellenzék a magyarországi toborzásra szánt pénzt. Mivel ezt Potocki csak a francia követ engedélyével adhatta át, Ilyvóból Bercsényi Varsóba indult Bonnac francia követhez Rákóczi emlékiratával a francia király számára a felkelés megindításáról és a háború anyagi szükségleteiről. Rákóczi ugyanakkor Holesicén a lengyel ellenzék másik vezetőjét, Marcin Katski krakkói vajdát kereste fel, hogy átvegye a parancsnokságára bízott hadat. Ezzel a katonasággal azonban ugyancsak a francia követ rendelkezett.

Művelődés és országegység

Nyilvánvaló, hogy nagy volt a különbség a rendszeresen Bécset, Krakkót, Boroszlót, Velencét, Konstantinápolyt megjárt kereskedő-patríciusok és a műhelyfalak között élő szegényebb kézművesek kulturális színvonala között.

Művészetek

Bercsényi még 1708 nyarán is hozatott Boroszlóból és Krakkóból hangszereket: trombitákat, hegedűket, továbbá cimbalomra és hegedűre való húrt.

Benda Kálmán

Demokratikus és polgári mozgalmak a Habsburg-monarchiában

Az egész monarchiát átfogó szervezet, összefogott mozgalom nem volt, s a jakobinus megmozdulások Triesztben, Zágrábban, Bécsben, Pesten, Budán vagy Krakkóban mindenütt a nemzeti adottságok hatása alatt formálódtak.

Mérei Gyula

A szállítás és közlekedés

A BécsBrünn közötti vonalhoz hasonló fontosságú volt Rothschild báró vasútépítési vállalkozása, a Kaiser Ferdinand Nordbahn, amelyet Bécs és Krakkó összekötésére terveztek.

Vörös Károly

Ausztria 1847 őszén

Ennek sodrában Itáliában már állandósul az elégedetlenség, erősödik a cseh nemzeti mozgalom (mely egyes vonatkozásokban nem kisebb pártfogónak örvendhet, mint maga Kolowrat); s ha az Ausztriához csatolt Galícia lengyel nemességének 1846. évi nemzeti felkelését Bécs a nemesi győzelem esetén a II. József alatt nyert könnyítések eltörlésétől félő parasztság aktív támogatásával leverte is, az elégedetlenség lángja itt sem hunyt ki. Kivált azután nem, hogy a felkelés pacifikálása címén az addig még szabad és önálló Krakkó városállam is elvesztette függetlenségét, s a birodalom részévé lett.

Előkészületek az országgyűlésre

Az ellenzék – mintegy a többi megye ellenzéki erői számára is mintául szolgálandó – még az országgyűlés megnyitása előtt elkészített, s a sajtóban részletesen ismertetett megyei utasításai közül (előzményei után nem meglepő módon) ezúttal is a Pest megyei lépett fel a legáltalánosabb igénnyel. Az utasítás – mint már az 1843–1844. évi utasítás is – Kossuth munkája volt. Élen, lojális módon, István főherceg nádorrá választásának kieszközlése szerepelt, ám mindjárt azután a kormány politikájának kimerítő és éles bírálata következett, s nemcsak belpolitikai vonatkozásaiban (az adminisztrátori rendszer törvénytelenségeivel) és az Ausztriához való viszony (az állami függetlenség korlátozottsága) szempontjából, hanem immár külpolitikai szempontok figyelembevételével is. Az utasítás ugyanis míg megütközésének ad kifejezést az önálló krakkói városállam bekebelezése miatt, felhívja a figyelmet a Duna torkolata felé, sőt azon túl is irányuló cári terjeszkedés, s ezáltal a balkáni viszonyokban várható változások veszélyeire is, szemére hányva a kormánynak az ország ezzel szemben álló, ettől veszélyeztetett érdekeinek elégtelen képviseletét, sőt éppenséggel elhanyagolását.

Spira György

Forradalmi fordulat Európában

1848-ban minden korábbinál hatalmasabb forradalmi áradat borította el Európát. Az év első harmadában egymás után tizenhárom város lett forradalmi események színterévé: január 12-én Palermo, január 27-én Nápoly, február 23-án Párizs, március 4-én München, március 13-án Bécs, március 15-én Graz és Pest, március 18-án Milánó és Berlin, március 20-án Poznan, március 22-én Velence, április 12-én Konstanz, április 26-án pedig Krakkó utcáin viharzott végig a forradalom. S ez még csak a kezdet volt, hiszen június 12-én felkelt Prága, június 23-án pedig Bukarest is. Majd némi szünet elteltével újabb forradalmi mozgalmak robbantak ki szeptember 2-án Livornóban, szeptember 18-án Frankfurtban, szeptember 22-én Lörrachban s november 15-én Rómában. És a forradalom még a következő esztendőben is tovább hódított: 1849. január 31-én felütötte a fejét Firenzében, március 31-én pedig Genovában, majd május 4-én Drezdában, május 9-én Elberfeldben, május 12-én Rastattban s végezetül május 17-én Kaiserslauternben. A napóleoni háborúk időszakának lezárulása után kiépült európai hatalmi rendszer pedig, amely az előző évtizedek szabadságmozgalmait még nagyjából érintetlenül vészelte át, most e forradalmi áradat hatására egyszeriben roskadozni kezdett.

De 1848 forradalmi áradata ezt az európai hatalmi építményt csak megingatni volt képes, alapjaiból kiforgatni nem. Már csak azért sem, mert időbelileg nagyon széttagolt volt. Hiszen a forradalom első hulláma még meglehetősen gyors egymásutánban zúdult rá a nápolyi, a párizsi, a müncheni, a bécsi, a berlini és a karlsruhei trónra. De amikorra Prága is mozgásba jött, addigra Konstanzban, Krakkóban, Poznanban és Nápolyban már ismét a régi rend képviselőinek a kezében volt a hatalom.

Külföldi támogatók keresése

A (legnagyobbrészt Franciaországban élő) lengyel emigránsok zöme ugyanis még ekkor is az 1846-i galíciai tragédia hatása alatt állott, s mert emiatt elképzelhetetlennek tartotta egy, a nemesség és a parasztság együttműködésére épülő hazai szabadságmozgalom kibontakoztatását, megoldást elsősorban a külső körülmények kedvező alakulásától várt – kivált, miután az elszigetelt poznani és krakkói forradalmi próbálkozásokat a poroszoknak, illetve az osztrákoknak már 1848 tavaszán sikerült felszámolniuk.

Hanák Péter

Előszó

Kultúrtörténészek, tudomány- és művészettörténészek azt a véleményt formálták meg, hogy az egykori Monarchia a modern kultúra, a 20. századi szellemi megújhodás melegágya volt, a lelkek nevelője, és a nyugati kultúrát átvevő, elmaradt peremvidékek, Budapest, Prága, Krakkó – nem is szólva a mindig is művelt Bécsről – két évtized alatt a modern kultúra és művészet műhelyei lettek.

Ezt az új képet hatalmas szellemi teljesítmények, lenyűgöző nevek valószerűsítik. A matematikai közgazdaságtan, a polgári filozófia új irányzatai, a pszichoanalízis, a strukturalista nyelvészet, a tudományszociológia, a 20, századi zene megalkotása, új irodalmi irányok, a szecessziós és az avantgard művészet érdemleges ágai indultak el, s olyan nagy szellemek, olyan zsenik éltek és alkottak a Monarchiában és Magyarországon, mint a közgazdász Böhm-Bawerk és Schumpeter, a jogász Kelsen, a filozófus Wittgenstein, Mach és Husserl, a marxizmushoz eljutó Lukács György és az általa inspirált budapesti „vasárnapi kör”, a szociológus Mannheim, az esztéta Hauser és Fülep Lajos; a modern személyiségpszichológia atyja, Freud; olyan írók és költők, mint Hofmannstahl, Rilke, Musil, a prágai Hasek, Kafka, Werfel, a budapesti Nyugat írógárdája és forradalmasító zsenije, Ady, a krakkói író-festő-rendező művész Wyspianski, a festő Klimt, Kokoschka, Mucha, Rippl-Rónai, Gulácsy, Csontváry és végül, de talán elsősorban a Mahler és a Richard Strauss képviselte átmenet után olyan zenei újítók, mint Bartók, Kodály, Schönberg, Janáček.

Diószegi István

A Monarchia és Oroszország balkáni együttműködése

A pétervári nagykövet, Aehrenthal báró azonban, akinek jó ideje kedvét szegte hivatalfőnöke bátortalansága, most újra határozott javaslattal rukkolt elő. Az a benyomásom, írta, elérkezett az ideje annak, hogy Oroszországhoz fűződő kapcsolatainkat szilárdabb bázisra helyezzük. Ha Oroszországnak szüksége van arra, hogy hátát nyugaton fedezze, Ausztria-Magyarországnak nemkülönben. Csak számunkra a biztosítás szükségessége keleten, mégpedig az orosz határokon jelentkezik. Szembeszökő jelenség, hogy Olaszország újult erővel folytatja irredenta tevékenységét határmenti tartományainkban, és hogy kompenzációra számítva balkáni térnyerésre törekszik. Mindebből nagyon magától értetődő konklúzió adódik. Ha Miklós cár nem habozott kijelenteni, hogy a varsói és kievi csapattesteket a birodalom más veszélyeztetett pontjaira helyezi, vajon nem volna-e időszerű részünkről hasonló közlemény megtétele? A Galíciában állomásozó csapatok Dél-Tirolban és a karintiai határon sokkal inkább szükségesek, mint Krakkóban és Przemyślben. Az ilyen nyilatkozatok kicserélése, zárta fejtegetéseit Aehrenthal, egyértelmű volna egy védelmi szerződés megkötésével.

Galántai József

Az első év hadműveletei

A megerősített német és osztrák–magyar seregek novemberben megállították a Berlin és Krakkó felé törő orosz előrenyomulást.

A Monarchia bomlása és az október 16-i manifesztum

A Reichsrat lengyel képviselői, akik az október 11-én Krakkóban megalakult lengyel nemzeti tanács tagjai lettek, október közepén magukat már csak vendégeknek tekintették Bécsben, és Varsó irányítását fogadták el.

Siklós András

A Monarchia felbomlása

Október 27-én Krakkóban Felszámoló (likvidáló) Bizottság alakult, amely magának követelte a Galícia feletti államhatalmat.

A forradalom jellege, sajátos vonásai

A különbség legfeljebb abban állt, hogy a bonyolultabb viszonyok eredményeként, az ország kiváltságos helyzetéből következően, az ancien régime ereje és ellenállóképessége a Lajtán innen erősebb volt, mint a birodalom másik felében. A teljes elszakadás ellen, a Monarchia valamilyen formában való fenntartása mellett Magyarországon nagyobb erők vonultak és vonulhattak fel (a függetlenségi jelszavak hangoztatása és e jelszavak vonzóereje ellenére is), mint az osztrák tartományokban. Alapvetően ebből eredt, hogy a fordulat Budapesten később következett be, mint Krakkóban, Prágában, Zágrábban vagy akár az Anschlussban reménykedő Bécsben.

Ormos Mária

A munkásosztály nemzetközi szervezetei

Miután 1923-ban elültek a háború utáni európai forradalmi vihar utolsó lökései – a németországi általános sztrájk, mely Hamburgban tanácsok alakításáig és fegyveres harcig vezetett (október); Bulgáriában a Cankov-puccs után a baloldal kommunisták vezette felkelése (szeptember); a krakkói általános sztrájk, a fegyveres erők lefegyverzése, illetve átállása mellett (november) –, a Kominternben megérlelődött a meggyőződés, hogy a forradalmi válság elmúlt, a tőkés rendszer politikailag stabilizálódott.

Lábjegyzet

  1. ETE I. 535. I. 4. j.

Kiadványok