Kraljevec

A Múltunk wikiből

magyarul Fajsz, hivatalosan horvátul Kraljevec Radobojski

falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében
Wikipédia

Györffy György

Az erőviszonyok átrendeződése

Apor vezéri szerepével a helynevek és a birtokviszonyok teljes összhangban vannak:

  1. Valószínűleg birtokolta a Duna jobb parti, fejedelmi partvonalát az Apor-ügy (1009) melletti Szentendrétől – mint nyári szálláshelytől – le a Tolna megyei Aparig, téli udvarhelyéig.
  2. Két szálláshelyére következtethetünk Tolna megyében, azon a tájon, ahol előtte Tarhos, Tevel és Tormás, utána pedig a duxok rendelkeztek udvahellyel.
  3. Az Árpád-kori Apor úri nemzetségnek, bizonyára Apor leszármazottainak, Tolna megyében volt ősi birtokuk, s itt, az egyik Aporon állt monostoruk.
  4. Apor látszólag a déli és nyugati felvonulási utakon létesített szállásokat: a zágrábi hegyalján, a Fajsz (Kraljevec) közelében levő Apor (ma Oprovec) faluban, ahonnan az itáliai hadiút kiindult, és a Valkóvár (Vukovár) melletti Apor-sédnél, ahonnan Bizánc felé vezetett az út, de talán ilyen szerepe volt a kettő között, továbbá a Muraközben fekvő Oprovec falvaknak is.

Az egyház átszervezése, egyházi művelődés

A nyestbőradót a fejedelmek vagy hercegek udvaraiba kellett beszállítani; ilyen volt például Zágráb felett a Fajsz nagyfejedelem nevét őrző Fajsz-Kraljevec. Ennek közelében vezetett át a nagy hadiút a Száván, amelyen a kalandozó magyarok 899-től 954-ig Itáliába felvonultak. 955 után a Száva vidékének útja a magyar fejedelemség számára jelentőségét vesztette, mert a Strata Ungarorum krajnai és aquileiai szakasza német kézre került, csupán a terület nyestadóját élvezte egy-egy Somogyban székelő „úr”, utolsóként Koppány.