Kunszentmárton

A Múltunk wikiből
város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a kunszentmártoni kistérség központja
Wikipédia
HUN Kunszentmárton COA.jpg

Pusztaistvánháza Kunszentmárton része, megszűnt vasúti megállóhely. Wikipédia – Hillebrand Jenő

Bóna István

Áttekintés az őskori régészeti lelőhelyekről

A korai avar társadalom

A VII. század elejétől kezdve egymás mellett fordulnak elő az állandóan megtelepülő közösségek több száz síros és az időnként még mindig pásztorkodó (félnomád) közösségek 20–30 síros temetői. A kis temetőkben gyakran megfigyelhető az arisztokrácia (vaspáncélos lovasok: Kunszentmárton, Tiszavasvári, Hajdúdorog stb.) jelenléte, a nagy közösségekben már nem feltétlenül.

Az avar kor gazdasági alapjai

Az ötvössírok arról tanúskodnak (Kunszentmárton, Jutas, Adony, Fönlak, stb.), hogy az ötvös-kovácsok a katonai arisztokrácia közé tartoztak, teljes fegyverviselési joggal, beleértve a páncélt is, egyeseket közülük lóval temettek el.

Avar régészeti lelőhelyek

település korai késői megjegyzés
avar kor
MAGYARORSZÁG
Kunszentmárton X

Katus László

A településhálózat fejlődése

Hat alföldi város (Szeged, Debrecen, Hódmezővásárhely, Kiskunfélegyháza, Kunszentmárton és Túrkeve) lakosságának 1850-ben még csak 12%-a élt tanyákon, 1870-ben már 30,3%-a.

Irodalom

A bodrogkeresztúri kultúra temetőinek módszeres kutatása és java rézkorunk első átfogó értékelése Hillebrand Jenő érdeme. Munkái közül ma is alapvető: A pusztaistvánházai korai rézkori temető (Archeologica Hungarica 4. Budapest, 1929).

Kiadvány

Új helyet kereső, elvándorló magyarok a korai és a kései időszakból: ifj. Dósa JózsefSzabó Elek, Kunszentmárton története (Kunszentmárton, év nélkül)