Kunszentmiklós

A Múltunk wikiből
város Bács-Kiskun megyében a kunszentmiklósi kistérségben 
Wikipédia
HUN Kunszentmiklós COA.jpg

Kunbábony

Bóna István

A korai avar társadalom

A VII. századtól kezdve a kagáni székhely valahol a Duna bal partján, A Duna–Tisza közén feküdt; valószínűleg ugyanezt az ordut öröklik a késői avarok is. Itt került elő az első kagáni sír (Kunszentmiklós–Bábony, 1971) a VII. század középső harmadának vége tájáról. Az idős, 60 éven felüli, mongolos arcvonású férfi Baján unokája lehetett, aki 630 után győztesen került ki a belháborúból, és valószínűleg hosszú ideig uralkodott. Három aranyveretes öve közül legpompásabb a csupán ünnepélyes alkalmakkor viselt álcsatos kagáni díszöv, egyben a Baján-dinasztia jelvénye. Huzamos viseletről tanúskodó, remekmívű granulált „bolgár” díszövéhez egyszerűbb avar fegyverövet hordott. Az övekhez készlet: aranyveretes és színarany ivókürtök, ivócsészék, kardok, tőrök, tegez tartozott. A fejedelmi méltóság jelvényei az aranykorbács és a jelképes aranyíj(?) lehettek. A másvilághitben is jelentősége lehetett a sírba tett súlyos arany ivópohárnak.

Délebbre, Kiskőrös környékén, a Dunától 15–20 kilométerre találhatók a kagáni család és a kagán személyes kíséretének titokban, magányosan elrejtett temetkezései (Bócsa, Kecel).

Az avar honfoglalástól Kunszentmiklós–Kunbábony koráig (568–670) terjedő „arany”-sírok korántsem elszigetelt jelenségek.

A kelet-magyarországi avarság pusztulása

A nagyszentmiklósi arany ivókürtnek a VII. századi avar és pontusi bolgár fejedelmi és más rangos leletekben van párja (Bócsa, Bábony, Átokháza, Maloje Perescsepino), talpas csészéinek VII. század végi avar–onogur gazdag sírokban vannak testvérei (Ozora, Nemesvarbók, Budapest, Átokháza, Zsély stb. – az első kettőt IV. Konstantin 669–672 körüli arany- és ezüstpénzei közvetlenül keltezik). Övön viselhető csatos ivócsészéinek is VII. századi avar és onogur fejedelmi sírokban van közvetlen előzménye (Bábony, Maloje Perescsepino).

Avar régészeti lelőhelyek

település korai késői megjegyzés
avar kor
MAGYARORSZÁG
Kunszentmiklós–Bábony X A korai vezető réteg sírjai

Györffy György

Az Árpád-fiak szállásrendje és a dukátus

A második fiú, Üllő, látszólag a Duna bal partján, a Pest melletti Üllő és a Kalocsa melletti Ölle között végzett ingamozgást; Üllő fiának, Tasnak két Tas nevű szállása jelzi a szállásváltó út két végpontját, az egyik Vác, a másik Kunszentmiklós, illetve Szigetfő közelében.